A vérvizsgálat az egyik legfontosabb eszköz egészségünk nyomon követésére, hiszen számos betegség időben felismerhető általa. Vérvételi csomagjaink segítségével célzottan ellenőrizheti szervezete állapotát, legyen szó általános szűrésről vagy konkrét panaszok kivizsgálásáról. Válassza az Önnek megfelelő csomagot, és tegyen egy lépést az egészsége megőrzéséért!
Olyan szűrővizsgálat, mely rávilágíthat olyan betegségre korai stádiumban, amelyek még nem okoztak panaszt, így a célzott terápia időben elkezdhető.
Általános képet kapunk a szénhidrát-, zsír anyagcsere és a máj, vesefunkció állapotáról, gyulladási és vas paramétereiről.
A csomagban lévő vizsgálatok információt adnak a diabéteszes beteg számára előírt gyógykezelésének és életmódjának (fizikai aktivitás, diéta) eredményességéről, illetve a szövődmények megjelenésének rizikójáról, azok meglétéről.
A szervezetünk működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű glükóz jelenléte.
A hasnyálmirigy által termelt inzulin a vérben lévő cukrot a sejtekbe juttatja, ezáltal biztosítva azok működését, illetve a vérben lévő cukor mennyiségét normál szinten tartja. Abban az esetben, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy az nem hatékony, akkor az a cukorháztartás felborulását eredményezi, cukorbetegség (diabétesz) jelentkezik, amely súlyos szövődményeket von maga után.
A vizsgálati csomag a már meglévő betegek számára ad felvilágosítást aktuális állapotukról.
Az anti-Müllerian hormon (AMH) a reproduktív szövetek, így a petefészek és a herék által termelődő hormon.
Mennyisége függ kortól és nemtől.
A magzati élet során az AMH gátolja a női nemiszervek kifejlődését.
Születéskor bizonytalan esetben a szintje segít eldönteni a gyermek nemét, ugyanis férfiak esetében serdülőkorig magas a szintje, míg nőknél ez idő alatt kevés AMH termelődik.
Míg a férfiaknál a serdülő kort követően csökkenni kezd, a nőknél emelkedni kezd a szintje a petefészek AMH termelése miatt. Végül a nőknél is csökken az AMH szintje egészen a menopauzáig, amit követően sokszor már nem is mutatható ki a hormon. Az AMH szintjének követésével megbecsülhető a termékenységi időszak, illetve előre jelezhető a menopauza is.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat megmutatja az AMH koncentrációját a vérben.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
A szakorvos elrendelheti a vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderítse a termékeny korban levő nők teherbeesési esélyeit.
Az AMH meghatározása segítheti a menopauza előrejelzését is.
Mesterséges megtermékenyítési kezelés esetén segítséget nyújthat az AMH szint mérése, mivel az alacsony szint utalhat arra, hogy kis mennyiségű petesejt nyerhető a kezelés során.
PCOS diagnózisához is vizsgálandó az AMH szint, ugyanis a többlet-tüszők rendellenesen sok AMH-t termelnek.
Mire utalhat az eredmény?
Termékeny korban lévő nők esetében az alacsony AMH szint csökkent termékenységre, illetve a petefészkek nem elégséges működésére utalhat.
A lecsökkent AMH érték a változó kort is előrejelezheti.
C-peptid
Az inzulin termelés mellékterméke a C-peptid.
A pre-inzulinból inzulin és C-peptid képződik egyenlő mennyiségben, tehát a C-peptid mennyiségéből következtetni lehet a termelődött inzulin mennyiségére.
Ennek különféle cukorbetegségek diagnosztizálásakor van jelentősége.
Az inzulint a szervezet rövid idő alatt felhasználja, így hamar csökken a vérben keringő mennyisége, míg a C-peptid tovább kimutatható marad.
A C-peptid mennyiségét továbbá az injekcióval kívülről bejuttatott inzulin sem befolyásolja, így a C-peptid mérésével pontos képet kaphatunk a szervezet által termelt inzulin mennyiségéről.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat ellenőrzi a hasnyálmirigyben lévő béta sejtek inzulin termelő képességét.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
A vizsgálat elvégzése cukorbetegség gyanúja, igazolt cukorbetegség nyomon követése, vagy túl alacsony vércukorszint esetében, a következő tünetek meglétekor javasolt: izzadás, gyors vagy szabálytalan szívverés, abnormális étvágy, elmosódott látás, zavarodottság, ájulás.
Mire utalhat az eredmény?
A C-peptid magas szintje arra utal, hogy a szervezet intenzív inzulintermelésben van.
Ez például a 2-es típusú diabétesznél, inzulin rezisztencia esetén, Cushing szindrómánál vagy hasnyálmirigy tumornál fordulhat elő.
A normálisnál alacsonyabb C-peptid szint utalhat arra, hogy a szervezet nem termel elég inzulint.
Ez például az 1-es típusú diabétesz, az Addison kór és máj betegségek esetén lehetséges, ám azt is jelentheti, hogy a diabétesz kezelés nem megfelelő.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.
Mi a közös az álmatlanságban, a súlygyarapodásban és az ingerlékenységben?
A MEGEMELKEDETT KORTIZOLSZINT!
Nem éhomi vizsgálat reggel 10 H -ig végezhető.
Ha a KORTIZOL, azaz a stresszhormon egyensúlyban van, segít fenntartani az energiát, a koncentrációt és az összpontosítást.
Amikor a stresszfaktornak van kitéve, növeli a kiválasztást, majd a stresszfaktor elmúltával ismét lecsillapodik, lehetővé téve a szervezet számára, hogy visszatérjen a normális működési állapotba.
Ezt nevezzük akut stressznek, és nem okoz súlyos hosszú távú következményeket. Amikor azonban napi szinten tapasztaljuk a stresszt, az egész egészségünkre kihat.
Az ACTH a hypophysis elülső lebenyének egyik hormonja, mely a mellékvesekéreg kortizol szintézisét serkenti.
Az ACTH termelés és a kortizol szint között negatív feed back mechanizmus működik.
ACTH-vizsgálat javasolt:
• mellékvesekéreg alulműködésben
• mellékvesekéreg túlműködésben
• ektópiás ACTH szekréció gyanújakor (pl. kissejtes bronchus cc)
Emelkedett ACTH-szinttel jár:
• Cushing szindróma (hypothalamikus/hypophyser formájában)
• ektópiás ACTH szekretáló daganatos betegségben
M. Addison
Csökkent ACTH-szinttel jár:
• szekunder mellékvesekéreg elégtelenségben
• autonóm mellékvesetumorban (ha a kortizol szint emelkedett)
A mélyvénás trombózis előfordulása hazánkban igen gyakori.
A betegség korai diagnosztizálása esetén szövődmények nélkül kezelhető, de súlyos esetben akár azonnali halált is okozhat.
A trombózis hajlam genetikailag örökölhető.
A trombózis panel az esetlege genetikai hajlam kimutatására szolgál.
A véralvadás bonyolult folyamata segít sérüléskor megakadályozni a nagyobb vérvesztést.
Amennyiben ez a folyamat zavart szenved, akkor fokozott véralvadás jön létre, mely trombózis kialakulásához vezethet. Trombózis az artériában és vénában egyaránt kialakulhat.
Leggyakrabban az alsóvégtagot és a medence vénáit érinti, de az agyban is keletkezhet vérrög.
A betegség nemcsak idős korban fordul elő. Fiatal korban is előfordulhat, náluk az esetek nagy százalékában öröklött defektus okozza a betegséget.
Trombózis csecsemőkorban is jelentkezhet, Protein C hiánya esetén.
A vizsgálatot gyakori trombózis kialakulása, családi halmozódás, fogamzásgátló felírása előtt, illetve meddőség és várandósság idején érdemes elvégezni.
Tumormarker vizsgàlat beutaló nèlkül!
Tumormarker vizsgálat során a szervezetben levő rosszindulatú daganatokkal összefüggésben levő anyagok után kutatnak. Ezek a tumormarkerek, “rákjelzők” általában fehérjék, a rosszindulatú daganatból származnak, vagy a szervezet válaszreakciója során keletkeznek, ezek a fehèrjèk jelen vannak a szövetekben, vizeletben és a vérben is.
Mire alkalmas a tumormarker vizsgálat?
A tumormarker vizsgálat általában alkalmas a rosszindulatú folyamatokra utaló fehérjék kimutatására arra utaló klinikai tünetek mellett.
Mikor szükséges a tumormarker vizsgálat?
– Rosszindulatú folyamatokra utaló gyanú esetén a diagnózis felállításához
– A kezelés során a terápia követése céljából
– Rendszeres szűrővizsgálat keretében pedig megelőzés céljából szükséges.
Kinek ajànlott a vizsgàlat?
40 éves kor fölött ajánlott, különösen, ha a családban előfordult daganatos betegség, daganatos betegség kialakulására hajlamosító életmód (egészségtelen táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás).
Milyen tumormarkerek vizsgàlhatók egyes betegsègekben?
– AFP (máj, petefészekrák)
– CEA (vastagbél, végbél, gyomor, máj, hasnyálmirigy, tüdő daganatai)
– CA 125 (petefészek, endometrium, hasnyálmirigy, máj tumorai)
– HE4 (petefészek, tüdőrák)
– NSE (tüdő, hasnyálmirigy, pajzsmirigy daganatai, neuroblastoma)
– CA 19-9 (hasnyálmirigyrák)
– HCG (hasnyálmirigy, petefészek, emlő daganatai)
– CA 15-3 (emlődaganat)
– Totàl PSA, Szabad PSA ( prosztata daganat)
Pozitív érték nem jelent minden esetben daganatos megbetegedést, de ilyen esetben keresse fel hàziorvosàt, hogy lehetőleg minnèl előbb derítsék ki a markerszint emelkedés okát.
A Leiden-mutáció az V-ös véralvadási faktor génmutációja, melynek során az aktivált protein C enzim (APC) nem tudja lebontani az V-ös faktort, így lassúbbá válik a véralvadási faktorok feloldódása, melynek következtében a beteg vére nagy mértékben alvadékonnyá válik.
A Leiden-mutáció öröklődő genetikai eltérés lehet, melynek eredményeként a páciens fokozottan hajlamossá válik trombózisra. Nőknél és férfiaknál is egyaránt előfordulhat ez a mutáció.
Amennyiben az egyik szülő egy hibás gént hordoz, azaz heterozigóta hordozó, akkor 50% az esély, hogy gyermekük is heterozigóta lesz.
Ha mindkét szülőtől örökölte a mutációt a páciens, tehát homozigóta hordozó, akkor nyolcvan-százszoros a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, míg a heterozigóta öröklődés csak tízszeresére növeli a lehetőséget.
A szakorvos többek között az alábbi esetekben rendelheti el a Leiden-mutáció vizsgálatát:
50 éves kor előtt bekövetkezett vénás trombózis
vénás trombózis családi halmozódása
igazolt Leiden-mutációt hordozó rokon
fogamzásgátló szedése vagy terhesség során bekövetkezett vénás trombózis
kórós APC-rezisztentica eredmény
A vizsgálattal háromféle eredményt kapunk: negatív eredmény esetén nincs jelen a mutáció, a pozitív eredmény pedig lehet heterozigóta (egy példány) vagy homozigóta (két példány) mutáció.
Fontos kiemelni azonban, hogy a mutáció megléte esetén sem biztos, hogy egy tünetmentes páciensnek valaha is lesz trombózisa, a mutáció csak a hajlamosító tényező.
♥️ A szív és érrendszeri betegségek Magyarországon és a világon egyaránt vezető haláloknak számítanak, a halálesetek közel feléért tehetők felelőssé.
♥️ Gyakoriságuk alapján kiemelkedő a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a koszorúér betegség.
♥️ Kialakulásuk kockázatát az életkor és az öröklött tényezők mellett, bizonyos betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség) és olyan életmódbeli tényezők növelik, mint a túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás és fokozott pszichoszociális stressz.
♥️ A szív-, és érrendszeri betegségek esetén is igaz, hogy a korai felismerést célzó szűrővizsgálatok kiemelt jelentőséggel bírnak.
♥️ A részletes kardiológiai vizsgálatok mellett alapvető fontosságú a laborvizsgálat, melynek segítségével további rizikófaktorokról tájékozódhatunk.
Kinek ajánljuk?
♥️ A szív és érrendszeri alapcsomagot azoknak a pácienseknek ajánljuk, akik szeretnének átfogó képet kapni a szív-, és érrendszerük állapotáról.
♥️ Megelőzés céljából ajánljuk 40 éves kor feletti férfiak és változókorban lévő nők számára.
♥️ A csomag azoknak a páciensek számára is hasznos lehet, akik életmódváltás előtt állnak, vagy életmódváltásuk sikerességét szeretnék nyomon követni, munkájuk során fokozott fizikai és/vagy pszichés terhelésnek vannak kitéve, vagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát köztudottan növelő rizikófaktorok által érintettek.
Miről tájékoztat a vizsgálat?
🩸vérképző rendszer működéséről (vérkép)
🩸vesefunkciós paraméterekről (karbamid, kreatinin)
🩸vizsgálja a pajzsmirigy alapfunkcióit (TSH)
🩸árulkodik a szív-, és érrendszeri betegségekre való hajlamról (ultraszenzitív-CRP)
🩸jelzi a szervezetben bekövetkezett szövetkárosodás mértékét (Laktát-dehidrogenáz, Kreatinkináz) és helyét (CK-MB)
🩸a lipidcsökkentő módszerekkel változtatható vérzsírok szintjéről (koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid) és genetikailag meghatározott lipid szintjéről lipoprotein (a))
A szív -érrendszeri csomag mellé 12 ELVEZETÉSES EKG-T IS TUDUNK A HELYSZÍNEN KÉSZÍTENI 🩺📈
Tumormarker vizsgàlat beutaló nèlkül!
Tumormarker vizsgálat során a szervezetben levő rosszindulatú daganatokkal összefüggésben levő anyagok után kutatnak. Ezek a tumormarkerek, “rákjelzők” általában fehérjék, a rosszindulatú daganatból származnak, vagy a szervezet válaszreakciója során keletkeznek, ezek a fehèrjèk jelen vannak a szövetekben, vizeletben és a vérben is.
Mire alkalmas a tumormarker vizsgálat?
A tumormarker vizsgálat általában alkalmas a rosszindulatú folyamatokra utaló fehérjék kimutatására arra utaló klinikai tünetek mellett.
Mikor szükséges a tumormarker vizsgálat?
– Rosszindulatú folyamatokra utaló gyanú esetén a diagnózis felállításához
– A kezelés során a terápia követése céljából
– Rendszeres szűrővizsgálat keretében pedig megelőzés céljából szükséges.
Kinek ajànlott a vizsgàlat?
40 éves kor fölött ajánlott,
különösen, ha a családban előfordult daganatos betegség, daganatos betegség kialakulására hajlamosító életmód (egészségtelen táplálkozás, alkoholfogyasztás, dohányzás).
Milyen tumormarkerek vizsgàlhatók egyes betegsègekben?
– AFP (máj, petefészekrák)
– CEA (vastagbél, végbél, gyomor, máj, hasnyálmirigy, tüdő daganatai)
– CA 125 (petefészek, endometrium, hasnyálmirigy, máj tumorai)
– HE4 (petefészek, tüdőrák)
– NSE (tüdő, hasnyálmirigy, pajzsmirigy daganatai, neuroblastoma)
– CA 19-9 (hasnyálmirigyrák)
– HCG (hasnyálmirigy, petefészek, emlő daganatai)
– CA 15-3 (emlődaganat)
– Totàl PSA, Szabad PSA ( prosztata daganat)
Pozitív érték nem jelent minden esetben daganatos megbetegedést, de ilyen esetben keresse fel hàziorvosàt, hogy lehetőleg minnèl előbb derítsék ki a markerszint emelkedés okát.
Mint sokminden más esetben, itt is a megelőzés a legfontosabb amire a férfiaknak is fontos hangsúlyt fektetni.
Most egy egyszerű, gyors és teljesen fájdalommentes vizsgálattal meggyőződhetsz róla, hogy minden rendben van-e.
Nincs szükség órákon át tartó várakozásra, sem kellemetlen esetleg zavarbaejtő vizsgálatokra. A PSA vizsgálat rutin szűrővizsgálatnak számít.
A prosztatarák szűrővizsgálatára használt tumormarker az úgynevezett PSA, azaz a prosztata specifikus antigén.
A PSA egy olyan fehérje, mely kizárólag a prosztatában termelődik.
Ez a fehérje a vérben is megtalálható.
A prosztata (dülmirigy) antigén szintjének változása fontos információval szolgál a prosztata állapotáról.
A PSA vizsgálat lényegében egy vérvételt jelent.
A vér PSA szintjéből következtetni lehet a prosztata fiziológiás állapotára. Szérumszintje a prosztataszövet térfogatával arányos.
Ha a PSA értéke a normál tartománynál magasabb, az prosztata elváltozásra utal. Azonban, azt nem csak a prosztata rosszindulatú daganata okozhatja.
Okozhatja megnagyobbodás, mely oka lehet jóindulatú elváltozás, esetleg prosztata gyulladás is.
A PSA mérése középkorú férfiakban a prosztata elváltozások szűrésére alkalmazható. A szérumszint a betegség súlyosságával is arányos, így kezelés (műtét) után a beteg állapotának rendszeres ellenőrzésére is használható. A prosztatarák nagy veszélye, hogy csak viszonylag későn okoz panaszokat.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása ugyancsak okozhat vizelési problémákat (szakaszos vizelés, gyakori vizelés, a vizelet nehézkes ürítése).
Nagyon fontos, hogy a férfiak 50 éves kor felett legalább évente elmenjenek szűrővizsgálatokra.
Gyanú esetén azonban minden esetben mintát kell venni a prosztatából és a szövettan eredménye alapján kell dönteni további kezelések szükségességéről.
A vizsgálat a nap bármely szakaszában elvégezhető, azonban az alább felsorolt esetekben el kell telnie a megjelölt várakozási időnek, hogy ne kapjunk hamis pozitív eredményt:
Biciklizés / ergometria: 24 óra, Ejakuláció: 24 óra, Prosztata masszázs: 2-3 nap
Rektális ultrahang vizsgálat: 2-3 nap, Cisztoszkópia: 1 hét, Biopszia: 4-6 hét
Egy speciális személyi edzés csomag ami tartalmaz egy sport labor vizsgálatot ami alapján elkészíti a dietetikus a személyre szabott étrendet , majd ezeket követően elkezdődik hatékony személyi edzés is !
Részletek:
Személyi edzés heti 3 alkalom 3 hónapig az alapoktól, törzs és has izomzat erősítés a stabilitás érdekében, mobilitás fejlesztése a helyes gyakorlatok elvégzése érdekében , helyes légzés elsajátítása,ízületek fejlesztése a kezdeti szakaszban, megkezdődik az erőlét és állapotfejlesztés is és ezeket követik majd fokozatosan az intenzív edzés napok amiken megtanulod a leghatékonyabb gyakorlatokat amivel olyanra tudod formálni a tested amilyenre szeretnéd!
Fontos azt látni, hogy ez egy igen hosszú folyamat, de ez nem kell, hogy egyet jelentsen azzal, hogy az út, amin elindultunk ne lenne élvezhető a számodra.
Onnan tudhatod, hogy jó kezekben vagy, ha edződ megalapozza ezt az igen kemény fizikai munkát számodra és megérted a tested működését! 3 hónap után természetesen folytathatod személyi edzéssel is amit el kezdtél, de ha magadba szívtál annyi tudást ami magabiztossá tesz akkor önállóan is folytathatod tovább a tested formálását!
4. Hónaptól ha továbbra is a személyi edzést választod akkor egy kedvezményes csomagot vehetsz igénybe a folytatásra. Onnantól indul újabb 3 hónap +sport labor és dietétikai kontroll.
Miért hullik a hajam?
A hajhullás egyik leggyakoribb oka az egészséges hajnövekedéshez szükséges tápanyagok hiánya a szervezetben.
Ennek oka lehet a helytelen táplálkozás, drasztikus fogyókúra, fokozott fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tartós stressz, tápanyag felszívódási zavarok és egyéb betegségek is.
Átlagosan napi 60-100 hajszál elvesztését tekinthetjük normálisnak. Ha ennél nagyobb mértékű a hajhullás, esetleg nem nő vissza a haj, vagy kopasz foltok jelennek meg, akkor érdemes szakemberrel kivizsgáltatni magunkat.
A 8+1 leggyakoribb ok a hajhullás hátterében:
Hormonális változások például a szülést vagy a menopauza időszakát követően. Ilyenkor gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús haj tömege jelentősen csökkenhet. Bizonyos betegségek, például pajzsmirigyproblémák, nőgyógyászati panaszok, hormonális betegségek. Hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet. Meghúzódhatnak a hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog- vagy ínygyulladás. Ilyenkor hasznos lehet a góckutatás.
Helytelen hajápolási szokások: túl gyakori, gyengébb minőségű termékkel végzett hajfestés, hajvasalás, a haj túl szoros és gyakori összefogása.
Vitamin- és ásványianyag-hiány, akár egy intenzív fogyókúra miatt. A fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat. Kezeletlen stressz.
Mint tudják, a pajzsmirigy számos feladatot ellát a szervezetben, mint a pajzsmirigy hormonok termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben, stb.
Pajzsmirigybetegségek kezelése vagy megelőzése szempontjából bizonyos mikrotápanyagok megfelelő szintjére fontos figyelmet fordítani, amik a pajzsmirigy működésében szerepet játszanak.
Melyik mikrotápanyag bevitelére szükséges figyelmet fordítani (figyelembe véve a betegség jellegét)?
Jód:
Bevitele a pajzsmirigy alulműködésnél (kivéve Hashimoto) jöhet szóba, pajzsmirigy hormonszintéziséhez (T3 – trijód-tironin, T4 – tiroxin) szükséges, jódhiány esetén a pajzsmirigy diszfunkciója következhet be, súlyos hiány esetén kognitív fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Szelén:
Pajzsmirigyhormonok bioszintéziséhez és metabolizációjához, a pajzsmirigy normál működéséhez szükséges, a pajzsmirigy szövete tartalmazza a legtöbb szelént a szervezetben.
Vas:
A pajzsmirigyhormonok szintéziséhez szükséges TPO aktivitása miatt fontos, vashiány esetén zavart szenvedhet a pajzsmirigy hormonok termelődése (T3, T4 csökkenhet, TSH növekedhet).
D-vitamin:
A szervezet – így a pajzsmirigy – egészséges működéséhez szükséges, nem megfelelő D-vitamin ellátottság fokozza az autoimmun pajzsmirigybetegségek és pajzsmirigy karcinómák kialakulásának kockázatát.
Mint tudják, a pajzsmirigy számos feladatot ellát a szervezetben, mint a pajzsmirigy hormonok termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben, stb.
Pajzsmirigybetegségek kezelése vagy megelőzése szempontjából bizonyos mikrotápanyagok megfelelő szintjére fontos figyelmet fordítani, amik a pajzsmirigy működésében szerepet játszanak.
Melyik mikrotápanyag bevitelére szükséges figyelmet fordítani (figyelembe véve a betegség jellegét)?
Jód:
Bevitele a pajzsmirigy alulműködésnél (kivéve Hashimoto) jöhet szóba, pajzsmirigy hormonszintéziséhez (T3 – trijód-tironin, T4 – tiroxin) szükséges, jódhiány esetén a pajzsmirigy diszfunkciója következhet be, súlyos hiány esetén kognitív fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Szelén:
Pajzsmirigyhormonok bioszintéziséhez és metabolizációjához, a pajzsmirigy normál működéséhez szükséges, a pajzsmirigy szövete tartalmazza a legtöbb szelént a szervezetben
Vas:
A pajzsmirigyhormonok szintéziséhez szükséges TPO aktivitása miatt fontos, vashiány esetén zavart szenvedhet a pajzsmirigy hormonok termelődése (T3, T4 csökkenhet, TSH növekedhet)
D-vitamin:
A szervezet – így a pajzsmirigy – egészséges működéséhez szükséges, nem megfelelő D-vitamin ellátottság fokozza az autoimmun pajzsmirigybetegségek és pajzsmirigy karcinómák kialakulásának kockázatát.
Az inzulinrezisztencia a cukoranyagcsere zavarai közé tartozó gyakori probléma.
Korai stádiumában önálló kórképként tekintünk rá, melynek gyógyulási esélyei komplex életmódváltás esetén igen jók, megközelítőleg 70-80 százalékosak.
Abban az esetben, ha nem figyelünk oda, gyakran vezet cukorbetegség kialakulásához. Mindkét nemet érinti, nők esetében azonban a családalapítás időszakában a foganás elmaradása miatt végzett vizsgálatok során hamarabb felismerésre kerül.
Testünk működése szempontjából nagyon fontos, milyen a vércukorszintünk.
Az inzulin a hasnyálmirigy hormonja, összetett szerepéből most elsősorban a cukoranyagcsere szabályozását emeljük ki: fő feladata elősegíteni, hogy a cukor bekerüljön a sejtekbe, a sejteket a cukor vérből történő felvételére ösztönzi.
A sejtek felszínén receptorok találhatók (jelfogók), amelyekhez kapcsolódik az inzulin (jel), ha ez a kapcsolat megtörténik, a tápanyagok számára megnyílnak a sejtek kapui. Inzulinrezisztencia esetén kevesebb inzulinreceptor (jelfogó) található a sejtek felszínén, illetve ezek sérültek, hibásak lehetnek és ezért az inzulin nem képes megfelelően kapcsolódni hozzájuk.
Így hiába található megfelelő mennyiségű inzulin a sejtek környezetében, nem történik meg a kapcsolat, ezáltal a vérben lévő cukrot sem képesek megfelelő mennyiségben felvenni, vagyis a sejtek „éheznek”, miközben a környezetükben megfelelő mennyiségű tápanyag áll rendelkezésükre.
Az inzulinrezisztencia nemcsak a cukorbetegségtől, de a túlsúlytól is szinte elválaszthatatlan.
Az elfogyasztott étel megnöveli a vércukorszintet, ami a hasnyálmirigyet inzulin kiválasztására ösztönzi.
Az így kiválasztott inzulin a cukrot a sejtekbe juttatja, melyet azok energiaforrásként használnak fel a működésükhöz.
Ha tartósan nagy mennyiségű szénhidrát kerül a szervezetbe és így a sejtekbe, egy idő után a sejtek már nem képesek felhasználni a többletcukrot, és ellenállóvá válnak az inzulin jelzéseire.
Ezért magas marad a vér cukorszintje, a hasnyálmirigy pedig azt a feladatot kapja, hogy még több inzulint termeljen.
Végül az intenzív inzulintermelés a cukorszint zuhanásához és éhséghez vezet.
Ez étvágyat vált ki és táplálékfelvételre ösztönöz, így kialakul a túlevés.
Ilyenkor az ember nagyon kívánja a magas szénhidrát- vagy keményítőtartalmú ételeket, amelyek fogyasztása tovább növeli a vérben az inzulin szintjét.
A többletinzulin ismét fokozza a szénhidrát utáni vágyat és ez újra táplálék felvételre ösztönöz.
Ezt a szénhidrát-függőségnek is nevezhető ördögi kört a szakirodalom hiperfágiás (túlevési) örvénynek nevezi.
A magas inzulinszint a vérben előbb-utóbb a célszervek inzulinreceptorainak kimerüléséhez vezet, és ekkor a cukrot a szervek nem tudják felvenni, így a vérben keringő cukor átalakul zsírrá és a zsírsejtekben raktározódik, ami hízáshoz vezet.
A receptoroknak ezt a kimerülését nevezzük inzulinrezisztenciának.
Ha ez a folyamat nem áll meg, egy idő után a sejtek egyre kevésbé lesznek képesek a vérben keringő cukor felvételére, így cukorbetegség vagy metabolikus szindróma alakul ki.
Utóbbi a csökkent cukortolerancia mellett magában foglalja a magasvérnyomás-betegséget, a magas koleszterinszintet és a hasi típusú elhízást.
Az inzulinrezisztencia kialakulásában szerepet játszhat a genetikai hajlam, a mozgásszegény életmód és a gyorséttermi koszt.
Gyakori a túlsúly, különösen a törzset érintő, ún. alma típusú elhízás.
Növelhetik a probléma megjelenésének esélyét a különböző emésztőszervi zavarok, például a tejcukor- és a gluténérzékenység vagy a pajzsmirigy-alulműködés, azaz minden olyan betegség, amely összefügghet a szénhidrát-anyagcserével.
Az inzulinrezisztencia tünetei nem jellegzetesek, előfordul túlsúly, gyakori heves éhségérzet, menstruációs zavarok, meddőség, petefészekciszták, szőrösödés, vagy akár hajhullás.
Az állandó fáradtság, melynek során az ember úgy érzi, hogy nem tudja kipihenni magát, rossz közérzethez és belső nyugtalansághoz, szélsőséges esetben depresszióhoz vezet. Igen gyakran jár együtt policisztás ovárium szindrómával (PCOS) is.
Az inzulinrezisztencia terheléses vércukor- és inzulinvizsgálattal mutatható ki.
Ennek során három alkalommal történik vérvétel: először éhgyomorra, majd egy, illetve két órával 75 gramm, vízben oldott szőlőcukor elfogyasztását követően.
A vércukor és az inzulin e három értékéből lehet következtetni a cukorháztartás állapotára.
A gyógyulás érdekében javasolt áttérni egészséges életmódra, amely magában foglalja az helyes étrendet, a mozgást és az élvezeti szerekről való lemondást.
Ajánlott továbbá méregteleníteni a szervezetet, hogy megszabaduljon a felesleges salakanyagoktól.
Táplálkozás
A szénhidrát jelenti táplálkozásunk alapját, ideális esetben ezt fogyasztjuk a legnagyobb mennyiségben.
Fontos tudni, hogy a szénhidrátok nem egyformán terhelik a szervezetet, ezért nem mindegy, hogy milyen szénhidrátot veszünk magunkhoz.
A finomított fehér cukrot tartalmazó édességek és üdítőitalok, valamint a fehérliszttel készült kenyerek, tészták és péksütemények a legveszélyesebbek inzulinrezisztencia szempontjából.
A természetben előforduló, összetett szénhidrátok (pl. keményítő) ugyanakkor lassú lebomlásúak, ezért egyenletes cukorterhelést jelentenek a szervezetnek. Ilyen egészséges szénhidrátforrás a teljes kiőrlésű gabonákból készült tészták és kenyerek, a minél kevesebb átalakításon átesett gabonák (pl. hajdina, köles, barnarizs) valamint a különféle zöldségek, gyümölcsök és aszalványok.
A mennyiségre is érdemes odafigyelni, ugyanis a magas szénhidráttartalmú ételek – pl. a kenyér, a tésztafélék, a burgonya – gyakori, túlzott fogyasztása is növelheti az inzulinszintet.
Érdekes tény, hogy a természetes „édességek” (gyümölcs, aszalvány, méz) jobban csökkentik az édesség-éhséget, mint a fehércukros cukrászati remekművek.
A mesterséges édesítőszerek annak ellenére, hogy igen alacsony kalóriatartalommal bírnak, intenzív édes ízük miatt szintén inzulinszint-emelkedést idéznek elő, ezért ezek jelentős csökkentése vagy elhagyása javasolt.
A helyes étrend kialakítása során az alábbi szabályokat érdemes betartani:
1. Kerüljük a túlzott fehérjebevitelt! A WHO szerint felnőtteknél a napi ideális fehérjebevitel maximuma a testtömeg kg-ban kifejezett számértékének 3/4-e grammban (pl. egy 80 kilós ember maximum napi 60 gramm fehérjét fogyaszthat). Ajánlott a növényi étrend, amely bőven fedezi a napi fehérjeszükségletet.
2. Kerüljük a túlzott zsírbevitelt, pontosabban a telített zsírsavak bevitelét! Kerüljük tehát az állati eredetű zsiradékokat és részesítsük előnyben a növényi olajokat!
3. Kerüljük a fehér cukrot és a fehér lisztet! Használjunk helyettük mézet, cukorbetegek pedig steviát, ami nem növeli a vércukorszintet, illetve teljes kiőrlésű liszteket.
4. Támogassuk a szervezet hajnaltól délig tartó tisztulási periódusát bőséges folyadékbevitellel és gyümölcsök fogyasztásával! Ebben az időszakban gyümölcsön kívül más ételféleséget lehetőleg ne fogyasszunk.
5. Nem jóllakni kell, hanem megelégedni. Az evési kényszer leküzdését segíti a böjt és a stresszoldás.
Inzulinrezisztencia esetén nagyon fontos a lúgosítás és a táplálkozási szokások megváltoztatása (pl. az étkezések közötti nassolás kerülése, nyugodt étkezési körülmények, megfelelő ételpárosítások figyelembevétele).
A cikk folytatásában az inzulinrezisztencia egyéb természetes gyógymódjai mellett a meddőséggel való kapcsolatát is körüljárjuk.
A csomag tartalma:
ANTI GLIADIN IgG+IgA TRANSZGLUTAMINÁZ IgG,IgA
A cöliákia (gluténszenzitív, enteropathia, régi nevén: lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, mely az egész szervezet működésére kihatással van.
A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem egy, a kalászos gabonafélékben megtalálható glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin.
Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi.
Ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki.
A tünetek azonban rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek.
Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig életminőség romlásával kell számolni.
A betegség nem gyógyítható, nem kinőhető, de gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, kezelhető.
Milyen tünetek esetén érdemes laboratóriumi vizsgálatot kérni?
A hasmenés, székrekedés vagy puffadás a cöliákia vezető tünetei közé tartoznak, de szinte minden területen jelentkezhetnek a problémák, ilyen a szájnyálkahártya fekélye, a kóros fogyás, a fertőzésekre megnövekedett fogékonyság, illetve a csontproblémák vagy az izomgyengeség is.
Mivel öröklődő betegségről van szó, ha a családban előfordult már gluténérzékenység, akkor is érdemes elvégeztetni a vizsgálatot!
A VIZSGÁLATRA NEM KELL ÉHGYOMORRA JÖNNI!
Patikában vásárolt steril széklet tartály szükséges a minta leadásahoz.
Véres széklet – Milyen betegségeket jelezhet?
A véres széklet (hematochezia) akkor fordul elő, ha a tápcsatornából vér szivárog a belekbe.
Gyakran valamiféle sérülés, aranyér, az emésztőrendszer súlyos betegsége vagy krónikus gyulladása okozza.
A székletben található vér a világos pirostól a feketéig sokféle lehet, és az emésztőrendszer bármely részéből származhat.
Kis mennyiségben szabad szemmel nem mindig észrevehető, de székletvizsgálattal kimutatható.
A széklet színe elvezethet, a problémához A széklet színe segít a kiváltó ok meghatározásában.
Ha a székletben található vér barnás vagy világos piros, az általában azt jelzi, hogy az alsó gasztrointesztinális traktusban van a vérzés forrása.
Ilyenkor a vérzés oka lehet anális repedés, tumor, vastagbél polip, rák, aranyér és a vastagbél gyulladása, de masszív gyomorvérzés esetén is kerülhet emésztetlen vér a székletbe.
Sok ijedelemre adhat okot, hogy cékla és paradicsom fogyasztását követően is vörösre színeződhet a béltartalom, mely könnyen összetéveszthető a vérrel.
Felső gasztrointesztinális vérzés forrása lehet gyomorhurut, gyomorfekély és nyombélfekély, nyelőcsősérülés vagy a nyelőcső vénájának repedése, trauma, idegen tárgy okozta seb.
Ezekben az esetekben a vért az emésztőnedvek lebontják és színe vörösről feketére változik.
Az emésztett vér a belekben található folyadék egy részét nem engedi felszívódni, így a széklet, fekete, sűrűn folyó, iszapos lesz, melyet szurokszékletnek nevezünk.
Gyulladásos bélbetegségek és a véres széklet.
A gyulladásos bélbetegségek jellemzője a tápcsatorna krónikus vagy visszatérő gyulladása, mely leggyakrabban Colitis ulcerosa és Crohn-betegség formájában jelentkezik.
Mindkettő esetében a vér lehet sötét és világos vörös is.
A Crohn-betegség a vékony- és vastagbeleket egyaránt érintheti, tünetei közé tartozik a gyakori, laza, vizes széklet, fogyás, étvágytalanság, hasi görcsök és a székletben található vér.
A Colitis ulcerosa a vastagbélben jelentkezik, jellemzője a laza, véres széklet, fájdalmas hasi görcsök, láz és hányinger.
A kezeletlen, vagy régóta fennálló gyulladásos bélbetegség növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Gyomorfekély A fekélyek a gyomor- és béltraktusban jelentkező, leginkább a Helicobacter pylori baktérium által okozott eróziók, lyukak.
Ezek kialakulását elősegítik egyes gyógyszerek, tartós alkoholfogyasztás, a dohányzás és az egészségtelen, stresszes életvitel.
Gyomorfekély esetén a gyomorból származó vér általában fekete és kátrányos jellegű lesz, mire az emésztőrendszeren áthalad. Elhanyagolt, kezeletlen esetben a panaszokhoz vérszegénység is társulhat, illetve a fekély területén futó artéria vagy a gyomorfal is megsérülhet masszív vérzést okozva.
Gyomorhurut, gyomornyálkahártya-gyulladás A gasztritisz vagy gyomorhurut egy olyan állapot, melyet a gyomor nyálkahártyájának gyulladása jellemez.
Kiváltó oka lehet a gyulladásgátló szerek tartós használata, krónikus epés reflux, és a vészes vérszegénység is.
Tünetei közé tartozik az emésztési zavar, hasi fájdalom, véres széklet.
Diverticulitis (divertikulum-gyulladás)
Az életkor előrehaladtával a vastagbél falán kiboltosulások (buborékszerű tömlők) jelentkeznek, melyeket divertikulumoknak nevezünk.
Ez az állapot a diverticulosis.
Feltételezések szerint a bélfalak görcsös összehúzódásai által jönnek létre, mely oka a rostszegény táplálkozás.
Mikor először jelentkeznek, a tünetek általában enyhék, ám ha begyulladnak, irritálttá válnak, diverticulitisszé (a divertikulum falának gyulladása) alakulnak. Ilyenkor hasi fájdalommal kísért véres széklet jelentkezhet a vastagbél vérzése miatt.
Baktériumfertőzések (bakteriális gasztroenteritisz)
Az általánosan ételmérgezésként ismert gasztroenteritisz akkor jelentkezik, ha baktériumok fertőzik meg a gyomrot, beleket, ami gyulladáshoz és betegséghez vezet.
Az E. coli, a Salmonella és a Shigella baktérium is származhat nem megfelelően hőkezelt húsból, tojásból, és a kézmosás hiányából.
Tünetei közé tartozik a görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, véres hasmenés.
Különösen veszélyes az idősekre, csecsemőkre és kisgyermekekre, valamint a legyengült immunrendszerű emberekre.
Aranyér: a véres széklet egyik leggyakoribb oka.
Aranyérnek nevezzük a végbélnyílásnál található duzzadt, gyulladt visszereket, melyek gyakrabban fordulnak elő terhesekben, elhízottakban vagy ülő életmódot folytatókban.
Leggyakoribb jele a székletürítést kísérő vérzés, helyi duzzanat, irritáció.
Az aranyér okozta vérzés általában élénkpiros színű.
A székrekedéssel járó erőlködés a végbélnyílás szöveteinek szakadását is okozhatja, mely szintén vérzéssel jár.
Polipok
A polipok kis kinövések a vastagbél felszínén, melyek lehetnek laposak, és kiemelkedőek is. Egyes esetekben ezek a polipok tünet nélkül jelentkeznek, ám akár rákossá is válhatnak, ilyenkor azonnali eltávolításuk is indokolt lehet.
Ha jelentkeznek tünetek, azok a hosszabb ideig tartó hasmenés vagy székrekedés, anális vérzés és véres széklet.
Vastagbéldaganat
A székletben megjelenő friss vér rákos elváltozást is jelezhet.
A végbél- és a vastagbélrák is okozhat véres székletet, mivel a rákos sejtek túlburjánzása a végbél vagy vastagbél nyálkahártyáján fekélyeket okoz.
A tünetek közé tartozik a székelési szokások megváltozása, véres széklet, fogyás, hányás, fáradtság.
A vér nem mindig látható a székletben, ezért az 50 év felettiek számára javasolt a kolonoszkópiás szűrés a belek egészségének vizsgálatára.
Annál is inkább fontos ez, mivel a legtöbben tünetmentesek a betegség korai szakaszában.
A hemoglobin A1C, vagy más néven glikohemoglobin, a vörösvérsejtekben található fehérje molekula, melynek feladata az oxigénszállítás és a vér vörössé színezése.
Ez a molekula glükózt köt, arányos mértékben a vércukor koncentrációjával. Mivel a vörösvérsejtek élettartama kb. három hónap, így a HbA1c megfelelően ki tudja mutatni az átlagos vércukor koncentrációt a szervezetben a vizsgálatot megelőző 6-8 hétben.
Mit mutat a vizsgálat?
A vizsgálat megmutatja a szervezet átlagos vércukorszintjét az elmúlt kb. 100 napra vonatkozóan.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
A HbA1c értékének mérését diabéteszes pácienseknél alkalmazzák leginkább a betegség nyomon követésére, de új diagnosztikai felhasználása a tesztnek nem diabeteszes, egészséges egyének vizsgálata. Az emelkedett érték a 3 hónapos időszak szénhidrát anyagcseréjéről ad információt.
Segítségével felismerhető a prediabétesz (a cukorbetegséget megelőző állapot), illetve maga a diabéteszes állapot is diagnosztizálható.
A HbA1c értéke nemtől, kortól és egyéb tényezőktől függ.
Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) vagy magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttes kórokozója a HIV vírus (Human Immundeficiency Virus).
A fertőzés elsősorban szexuális úton terjed, fertőzött nemi váladék közvetítésével, de fertőzött vérrel is átvihető.
Utóbbi leggyakrabban a drogfogyasztók közös tű- és fecskendőhasználata során következik be, de előfordulhat egészségügyi dolgozók fertőződése is tűszúrásos balesetek kapcsán.
Vérkészítménnyel való átvitelének esélye a szigorú ellenőrzések és a kórokozók megsemmisítését célzó többlépcsős eljárások miatt ma már igen kicsi.
Átterjedhet a fertőzés anyáról gyermekére, ami főképp szülés közben, valamint az anyatejjel történhet, ritkán a méhlepényen át a terhesség alatt.
Legnagyobb arányban (70-80 százalékban) azonban nemi úton történik a fertőződés, ennek megfelelően legveszélyeztetettebbek a partnerüket gyorsan váltogató heteroszexuálisak, a homo- és biszexuális férfiak, az intravénás kábítószer-élvezők és szexuális partnereik, a prostituáltak és klienseik, valamint azok partnerei (ezek együtt alkotják az úgynevezett rizikócsoportokat).
A nők fogékonyabbak a fertőzésre, mivel a sperma mennyisége miatt több víruspartikulum kerül az érintett egyénbe, valmint megnöveli a fertőzés esélyét az, ha egyidejűleg valamilyen egyéb nemi betegség is fennáll.
Az egyén immunstátusza meghatározza a fertőzés elleni küzdelem kimenetelét.
A fertőzés a következő stádiumokban zajlik:
Heveny fertőzés: A szervezet immunreakcióinak aktiválását néhány hetes lappangási időszak előzi meg, melyet követően az esetek egy részében influenzaszerű betegség, általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki.
Ezek azután néhány nap illetve hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek.
Ebben az első szakaszban a vírus gyors szaporodása miatt magas kórokozószámmal kell számolni, melyből következően igen erős a fertőzőképesség.
Tünetmentes HIV-fertőzés: 3-7 (átlagosan 5) évig tarthat az az időszak a fertőződés után, amíg lényeges klinikai tünetek nincsenek, a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás.
Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
Tünetes HIV-fertőzés: Amennyiben az immunrendszer és a vírus fent említett egyensúlya megbomlik, fokozatosan jelennek meg a betegség gyanújelei.
Elhúzódó, vándorló nyirokcsomó duzzanatok alakulnak ki legalább két különböző testtájékon, melyek legalább három hónapig fennállnak, megjelenésük pedig semmilyen más betegséggel nem magyarázható. Szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek, amelyek vagy nem a típusos helyeken, vagy nem a típusos életkorban és formában jelennek meg, valamint a megszokott kezelésre nem reagálnak. (Ilyen lehet az övsömör megjelenése látszólag egészséges fiatal felnőttön, esetleg egyszerre több területen is és a hagyományostól eltérően kiújuló jelleggel; gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök; terápiára nem reagáló gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban; jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás.)
Előfordulhat ezen kívül tartós hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás stb.
Erre a szakaszra jellemző, hogy a funkciózavarok még só eséllyel visszafordíthatóak.
AIDS betegség: A HIV-fertőzés utolsó stádiuma az AIDS betegség stádiuma.
Átlag 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása.
Az úgynevezett „indikátorbetegségek” jelentkeznek, melyek olyan fertőző és rosszindulatú daganatos betegségek, melyek annak megfelelően alakulnak ki, hogy milyen alacsony a CD4+ sejtek száma.
Ezen betegségek közé tartozik pl. a tbc, a Kaposi-szarkóma és egyéb bőrdaganatok, gyakran kiújuló herpesz fertőzések, arc- és homloküreg-gyulladás, kiterjedt gombás fertőzések a bőrön, ill. a belső szervekben, a körmökön és a nyálkahártyákon.
Szokatlan vírusfertőzések (CMV) jelentkezhetnek, jellegzetes az AIDS-betegeket érintő Pneumocystis tüdőgyulladás.
A beteg halálát tehát nem maga a HIV fertőzés, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak következménye, valamely fertőzés vagy tumor okozza.
A menopauza a menstruáció végét, a reproduktív ciklus teljes megszűnését jelenti: ez egy természetes biológiai állapot, amellyel a női termékenység ideje véget ér.
Egy olyan folyamatról van szó, melynek során a petefészek működése fokozatosan leáll, a menstruációs ciklus szabálytalanná válik, a hormonok ingadozni kezdenek, végül pedig az ösztrogén termelődése leáll.
Ahhoz, hogy a folyamat érthető legyen tudni kell, hogy a nőknek születésüktől kezdve megvan az összes petesejtjük, ezek azonban idővel „elfogynak”.
Mivel a petesejtet körülvevő tüszősejtek felelősek az ösztrogén termeléséért, ezért a petesejtek számának csökkenésével természetes módon együtt jár az ösztrogénhiány is, melynek pedig egyenes következménye a menstruáció leállása.
A nők átlagosan 51 éves korukban élik át a menopauzát, egyeseknél azonban ez akár 10 évvel is kitolódhat.
A változókor számos módon kihathat a szervezetre: tünetei közé tartozhat a haj vagy a bőr szerkezete, a közérzet, a kedélyállapot de akár a libidó megváltozása is. Természetesen van, aki ezt szinte észre sem veszi, másokat azonban különösen megviselhet a folyamat, ezért érdemes rá lélekben előre felkészülni.
A menopauza szakaszai
A folyamatot alapvetően három szakaszra oszthatjuk: primenopauzára, menopauzára és posztmenopauzára.
A menopauza leggyakoribb tünetei:
Hőhullámok
Ez a leggyakoribb tünet, amit a változókorral azonosítunk.
Kisebb-nagyobb mértékben szinte minden nő megtapasztalja a hirtelen jelentkező, erős hőségérzettel járó, gyakran az arc, a nyak és a mellkas kipirosodását okozó hőhullámot, melyet szédülés, verejtékezés és izzadás is kísérhet.
A hőhullámok néhány másodperctől akár percekig is eltarthatnak és intenzitásuk is igen változatos.
Gyakrabban jelentkezhetnek azoknál, akiknél a menopauzát daganatos betegség miatti kezelés vagy nőgyógyászati műtét okozta, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt vagy dohányoznak, de a stressz is felerősítheti a tüneteket.
Éjszakai izzadás
Szintén sokan megtapasztalják az éjszakai hidegrázást, izzadást, erős szívdobogást, mely első alkalommal ijesztő élmény lehet, utána pedig gyakran nem egyszerű az ismételt elalvás.
A tünet oka az, hogy az ösztrogénszint ingadozása megzavarja az agynak azt a régióját, mely a testhőmérséklet szabályozásáért felelős, ha pedig a szervezet a hőmérséklet emelkedését észleli, verejtékezéssel próbálja meg lehűteni a testet.
Ilyenkor a legjobb amit tehetünk az, hogy lassú, mély lélegzetvételekkel nyugtatjuk meg magunkat, és segítjük elő a gyorsabb elalvást.
Ebben az esetben is érdemes odafigyelni a dohányzásra és alkoholfogyasztásra, de bizonyos ételek fogyasztása is súlyosbíthatja a tüneteket.
Hajhullás
A hajat szorosan azonosítjuk a nőiességgel, ezért igen kellemetlenül érint mindenkit a menopauzával gyakran együtt járó hajhullás. Ez a jelenség a nők körülbelül felével előfordul, a magyarázata pedig egyszerű: az ösztrogén elősegíti a haj növekedését és erősségét, annak csökkenésével tehát együtt jár a hajhagymák gyengülése.
A haj ritkulása egyébként az életkor előrehaladtával mind a nők, mind a férfiak esetében természetes jelenség, de genetikai tényezők és a minket érő stressz is szerepet játszhat a hajhullásban.
Hüvelyszárazság
Szintén gyakori probléma a menopauza idején a fájdalmassá váló szexuális élet, a hüvely szárazsága, viszketése, de akár a gyakori vizelési inger is.
Bár a jelenség igen kellemetlen, a tünet szerencsére egyszerűen enyhíthető síkosító vagy az intim területekre kifejlesztett hidratáló használatával.
Hangulatingadozások
A változókorba lépő nők gyakran vesznek észre magukon változékony hangulatot, közérzetet.
Ennek egyik oka az, hogy sokan úgy érzik, a menopauza beköszöntével az életük a vége felé közeledik, elérkezik az öregkor.
Sokan ezért önbizalomhiányban szenvednek, ingerlékennyé válnak, szoronganak.
Ezeken az érzéseken csak tovább ront az ingadozó hormonszint, így ez a tünet sokszor a fizikai problémáknál is kellemetlenebbül érinti a nőket.
Fontos ilyenkor tudatosítani magunkban azt, hogy ez egy átmeneti helyzet, ami ráadásul kezelhető és karbantartható. Különösen oda kell figyelni magára annak, akinél már előfordult depresszió, aki dohányzik, keveset mozog, stresszes életet él, valamint annak is, akit korábban daganatos betegség miatt kezeltek.
A Helicobacter pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó.
A baktérium a korábban sterilnek vélt gyomor-nyálkahártya felszíni nyákrétegein belül telepszik meg.
A Helicobacter pylori csak emberről emberre terjed, a fertőzés útja a széklettel szennyezett kéz, ételek, tárgyak szájüregbe jutása.
A következő betegségekben, állapotokban szükséges vizsgálni a Helicobacter-státuszt:
aktív gyomor- vagy nyombélfekély
atrófiás gyomorhurut
alacsony malignitású gyomor-bélrendszeri nyiroktumor
gyomortumoros betegek elsőfokú hozzátartozói
tartós gyulladáscsökkentő terápia megkezdése előtt
funkcionális felhasi kórképekben (dyspepsia)
Ha a fertőzés igazolódik, a baktérium kiirtására kell törekedni.
Ez az ún. eradikációs kezelés.
A vizsgálatot nem kell éhgyomorra végezni.
Az A vitamin a szervezet számára fontos, zsírban oldódó vitamin, de túladagolása előfordulhat, amely kellemetlen tünetekkel járhat.
Az A vitamin szükséges:
✅a megfelelő látáshoz
✅a bőr és egyéb szövetek épségéhez
✅a zavartalan növekedéshez
✅a csontok egészséges fejlődéséhez
✅az immunfolyamatok és védekezés különböző fertőzések ellen.
Szükséges mennyiség felnőttek esetében 800 µg.
Mindkét vitaminszükséglet megemelkedik várandósság, szoptatás alatt, dohányzás, alkoholfogyasztás és fokozott stressz esetében.
A D-vitamint szervezetünk saját maga állítja elő napfény hatására.
A táplálkozással felvett mennyiség minimális, ezért a hiányállapot általában nem kerülhető el általa.
A D-vitamin típusai:
A D-vitamin (kalciferol) egy összefoglaló név, amely alatt kétféle vitamint értünk: a D2- és a D3-vitamint.
A két vitamin biológiai értéke a szervezetünk számára azonos, ugyanakkor a D3-vitamin biológiai hatását tekintve aktívabb a D2-vitaminnál, vagyis a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin.
A D-vitamin legfőbb forrásai:
A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajak), tehát pusztán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket.
A D-vitamin megtalálható zsíros halakban, halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő vitaminhoz juthasson szervezetünk.
A D-vitamin hatásai:
Régóta bizonyított már, hogy D-vitamin szükséges a csontképződéshez, gyermekeknél a csontrendszer és a fogak egészséges fejlődéséhez, emellett elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből.
A megfelelő D-vitamin-bevitel:
A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin):
Csecsemők számára: 400-1000 NE
Gyermekek számára: 1000 NE
Serdülők számára: 2000 NE
Felnőttek és várandósok számára: 2000 NE
Szoptatási időszakban az anyukáknak: 4000 NE
A cink szerepe szervezetünkben:
Legfontosabb szerepe talán a sejtek határoló hártyájának, vagyis a sejtmembrán integritásának fenntartásában van.
Cink nélkül a membrán sérülékennyé, és a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóvá válik, amely a sejt életképességének nagymértékű csökkenését vonja maga után.
Mint a nyomelemek legnagyobb része, a cink is kiemelkedő szerepet tölt be a szervezetben lezajló enzimatikus folyamatok szabályozásában.
A cink ugyanígy részt vesz a nukleinsavak (DNS, RNS) térszerkezetének helyes beállításában is.
Az inzulin térszerkezetének megfelelő stabilizálása is cink jelenlétéhez kötött.
Így áttételesen részt vesz a vércukorszint szabályozásában, amely újabb összetevője a szervezet komplex anyagcsere-állapotának. A cink kiemelten fontos az anyagcsere-folyamatok általános, helyes módon történő lezajlásának biztosításában.
Szabályozza a hormonok szintézisének folyamatát, így közvetett úton befolyásolja a hormonrendszer megfelelő működését is.
Az egészséges spermiumok kialakulása szintén cinkhez kötött.
Egyrészt direkt módon befolyásolja a képződésüket, másrészt semlegesíti az olyan nehézfémek spermiumképződésre kifejtett esetleges káros hatását, mint az ólom és a kadmium.
Emellett a cink ezen nehézfémek egyéb ártalmas hatásaitól is védi a szervezetet, vagyis általános detoxikáló szerepe is van.
A cinknek kedvező hatásai vannak bőrünkre, ezért széles körben alkalmazzák a gyógyításban.
Cinktartalmú készítmények használatosak például a pattanásos, aknés bőr kezelése során, illetve a sebgyógyulás és hámosodás elősegítése is gyakran cinket tartalmazó szerekkel történik.
Mindez amiatt lehetséges, hogy a cink antibakteriális hatással bír, amelynek alapvető szerepe van a gyulladt, pattanásos bőr kezelésében.
Emellett a cink hámosító hatással is rendelkezik, amely nagy segítség a bőr sérüléseinek gyors kijavításában, az ekcéma elleni kezelésben.
A cink jó hatású a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás által okozott tünetek csökkentésében is.
A szelén olyan mikroelem, amely mindössze 10-15 mg mennyiségben található meg az ember szervezetében, jelenléte mégis sokrétű biológiai hatást közvetít.
A szelén legnagyobb része a lágy szövetekben, kiváltképp a májsejtekben található meg.
A táplálékkal vesszük föl a szervezetbe.
Az ólom más néven a sejtméreg szintén nagy ellensége a szervezetnek, hiszen a mindennapi élet során is kerül belőle a testünkbe, a véráramunkba.
Nevét arról kapta, hogy a szervezetbe kerülve a sejtekből egyszerűen kicsapja a fehérjéket, ezzel károsítva magát a sejt szerkezetét, így egy idő után a sejt nem lesz képes a funkcióját/feladatát ellátni.
Kobalt az emberi szervezetben mindössze 1-2 mg-nyi található, ám a B12 -vitamin prosteticus csoportjának alkotórészeként igen fontos szerepe van szervezetünk működésében.
Miben játszik szerepet?
A kobalt B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen, így közvetve részt vesz a vérképzésben.
Ön tudja, hogy milyen a vércsoportja?
Pedig fontos lehet!
Mikor ajánljuk a vércsoportmeghatározást és ellenanyag szűrést?
– Ha műtét előtt áll
– Ha vércsoport diétába kezdene
– Ha várandós
– Ha külföldi tanulmányaihoz kérik a vércsoport meghatározást
– Véradás előtt.
Miért szükséges az ellenanyag (antitest) vizsgálat?
A betegek és terhesek között a szövődményt, illetve újszülöttkori hemolítikus betegséget okozni képes ellenanyagok előfordulási gyakorisága 1-2% körül van.
Sokszor transzfundált betegeknél és/vagy többszöri terhességen átesett nőknél a gyakoriság magasabb lehet. Ilyen esetekben szükséges elvégeztetni a vizsgálatot.
A rubeola fertőződés a vírus belélegzésével történik, és légző a traktus sejtjeit fertőzi meg.
A fertőződés után 5-7 nappal megfigyelhető a virémia.
A rubeola fertőzés után egy életen át tartó immunitás lép fel.
Tünetek: influenzaszerű tünetek, hőemelkedés, fejfájás, fáradtság, torokfájás, az esetek 50%-ánál kiütés.
Az immunhiányos betegeknél az ujjak, könyök, boka ízületeiben az arthritis reaktivációja figyelhető meg.
Felléphet myocarditis, középfül gyulladás, bronchitis is szövődményként.
A Cytomegalovírus fertőzés bármely életkorban bekövetkezhet.
Lezajlását az egyén kora, valamint aktuális immunállapota nagymértékben befolyásolja. A CMV fertőzések többsége egészséges immunrendszerű emberben klinikailag észrevétlen marad.
A fertőzés akkor okoz problémát, ha az egyébként egészséges immunrendszerű várandós anya a terhessége alatt találkozik először a kórokozóval. Ilyenkor a magzat súlyosan károsodhat.
A CMV fertőződés az egyik leggyakoribb magzatkárosító fertőződés.
A CMV fertőződés súlyos tüneteket okozhat a gyengített immunrendszerű (pl. HIV) fertőzött betegekben is.
A CMV a herpesvírusok családjaként képes a friss fertőzést követően a szervezetben látens formában megmaradni, majd reaktiválódni.
A Cytomegalovírus terjedési módjai:
emberről emberre, személyes kontaktus útján terjed (nyállal, könnyel, vizelettel, csókolózással, szexuális úton)
anyatejjel
perinatalisan a terhesség alatti primer infekció esetén cervicalis úton vagy a szüléskor a szülőcsatornán való áthaladás során
vérátömlesztéssel, szervtranszplantációval.
A vizsgálat jelentősége: A bárányhimlő kisgyermek korban (2-10 év között) fordul elő leggyakrabban.
A betegség kórokozója a Varicella zoster vírus.
Lappangási ideje: 2-3 hét.
A betegség során test szerte hólyagos, viszkető kiütések jelennek meg.
A Varicella zoster vírus a herpesvírusok családjába tartozik, így képes a friss fertőzést követően a szervezetben látens formában megmaradni, majd reaktiválódni.
A főleg idősebb korban bekövetkező reaktiválódás során kialakuló megbetegedést övsömörnek nevezzük.
Az övsömör is fertőz.
Ha a várandós anya a terhessége alatt találkozik először a kórokozóval, congenitális varicella szindróma alakulhat ki, melynek következtében a magzat súlyosan károsodhat.
A congenitális varicella szindróma tünetei lehetnek: alacsony születési súly, végtag hypoplasia, microcephalia, chorioretinitis.
A vírus már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz.
Terjedési módjai:
emberről emberre cseppfertőzéssel, légúti váladékkal (köhögéssel, tüsszentéssel)
kontakt úton, a kiütések fertőző váladékával
perinatalisan a fertőzött anyáról magzatra
Megelőzés: bárányhimlő elleni védőoltás
A Hepatitis A vírus fertőző májmegbetegedést okoz.
A fertőződés a néhány hétig tartó enyhe megbetegedéstől hónapokig tartó súlyos tüneteket is okozhat.
A Hepatitis A vírus terjedési módjai:
A Hepatitis A vírus széklettel ürül, és a fertőződés szájon keresztül történhet.
A kórokozó mosatlan zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőtt tengeri ételekkel, vagy palackozatlan vízzel kerül a szervezetbe.
A fertőzés kialakulásához elég, ha egy fertőzött ember él a környezetünkben, és az valamilyen módon, akár a kezével megérintve átadja a vírust.
A betegség lappangási ideje átlagosan 28 nap (15-50 nap), de a vírusok a széklettel ürülnek már akár 2 héttel a betegség tüneteinek megjelenése előtt is!
A hepatitisz B a máj fertőző megbetegedése, melyet a hepatitis B vírus okoz.
A betegségnek akut vagy krónikus formája lehetséges.
A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet. Az esetek egy részében krónikussá válhat a fertőzés, mely bizonyos esetekben májzsugort, májrákot eredményezhet.
A fertőzés történhet piercing behelyezésekor, tetováláskor, fertőzött tűvel történő beavatkozás során is, de nem terjed étellel, vízzel, köhögéssel, tüsszentéssel, kézfogással.
A Lyme-kór tünetei: ezekről a jelekről ismerheti fel
A LYME-KÓR TALÁN A LEGISMERTEBB, KULLANCS ÁLTAL TERJESZTETT BAKTERIÁLIS EREDETŰ BETEGSÉG, MELY ELSŐSORBAN AZ IDEGRENDSZERT TÁMADJA MEG.
Antibiotikumokkal általában jól kezelhető, de ennek elmaradása esetén súlyos következményei lehetnek.
A betegség okozója a Borellia családba tartozó, spirálra hasonlító alakú baktérium, elsősorban a Borellia burgdorferii.
A Lyme-kór a leggyakoribb betegség, melyet a kullancsoktól kaphatunk el, Európában nagyjából 65 000 embernél diagnosztizálják évente, azonban még így is relatív ritka, hiszen mindössze a kullancscsípések egy százalékának következménye Lyme-kór.
A legtöbb megbetegedés késő tavasszal és nyáron történik.
LYME-KÓR: AKÁR ÉVEKIG IS LAPPANGHAT
A számos szervrendszerünkre hatással van, így a betegség tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, és az is előfordulhat, hogy egy fertőzött nem minden tünetet észlel magán, sőt léteznek aszimptomatikus fertőzések is, vagyis a betegnél semmilyen, a Lyme-kórra jellemző tünet nem jelentkezik.
A tünetek a kullancscsípést követően nagyjából két héten belül jelennek meg, de néha akár évekig is lappanghat a betegség.
A Lyme-kórnak általában három stádiumát különítik el.
Az első stádiumban csak lokális fertőzésről van szó.
Az egyik első, egyben igen jellegzetes tünete a Lyme-kórnak a erythema migransnak, „vándorló bőrpírnak” nevezett, céltáblára emlékeztető bőrkiütés.
Ez a csípés helyén jelenik meg, általában nem fáj és nem viszket, de tapintásra meleg lehet. A kiütés belső része (a „céltábla” közepe) a legsötétebb árnyalatú, kifelé fokozatosan halványul.
Az első tünetek közé tartozik emellett a fejfájás, az izomgyengeség, a láz, az általános rosszullét és gyengeség.
A következő stádiumban, a lokalizált tünetek megjelenése után néhány héttel a fertőzést okozó baktérium a véráramba kerülve egyéb szervrendszereket is megbetegíthet.
A bőrtünetek a test más részein is jelentkezhetnek, távol az eredeti csípés helyétől.
Az esetek 10-15 százalékában az idegrendszerrel összefüggő tüneteket is tapasztalhatnak a betegek, melyet összefoglalóan neuroborreliosisnak neveznek.
Ezek között olyan súlyos problémákat is találhatunk, mint az agyhártyagyulladással összefüggő nyakmerevség, fényérzékenység és fejfájás.
A gerinc idegei begyulladhatnak, ez pedig igen erős fájdalommal, az érzékelés zavaraival, alvászavarokkal járhat együtt. Agyvelőgyulladás is előfordulhat, ez pedig és hangulatingadozást okozhat.
A Lyme-kór megtámadhatja a szív ingerületátvivő rendszereit is, és így a betegség következménye szívritmuszavar is lehet.
A LYME-KÓR KEZELÉSE
Amennyiben nem kezelik (vagy nem megfelelően kezelik), a Lyme-kór a harmadik stádiumban krónikussá is válhat, a kullancscsípés után néhány hónappal.
Ebben az esetben a kórokozó az idegrendszert, az ízületeket, a szívet is megtámadhatja.
A rendkívül súlyos, fájdalmas, elhúzódó tünetek közé tartozik az állandó fájdalom, a zsibbadás, a bizsergő-égő érzés a végtagokban; a kognitív nehézségek, az álmatlanság, a depresszió, a pánikrohamok, a szorongás.
A központi idegrendszer gyulladása miatt gyengeség, szédülés, sőt vizeletzavarok is megjelenhetnek a betegnél.
A Lyme-kórral összefüggő, fájdalmas ízületi gyulladás elsősorban a térdben jelentkezik.
A betegség diagnosztizálását, illetve kezelését megnehezítheti, hogy gyakran egy-egy kullancsegyed nemcsak egy betegség kórokozóit hordozza, vagyis egyszerre több betegséggel is megfertőzhet minket.
Szintén nehézséget okozhat, hogy nem minden betegnél jelentkezik a rendkívül jellegzetes bőrkiütés, így a Lyme-kór akár hónapokig „észrevétlen” maradhat, és különösen az előrehaladott stádiumban más krónikus betegségekkel, például , sokízületi gyulladással, krónikus fáradtság szindrómával vagy a lupusszal is összekeverhetik.
A Lyme-kór kezelhető (esetenként a kezelőorvos megelőző céllal is javasolhatja az antibiotikumot, még a tünetek megjelenése előtt, mert ez a kutatások szerint csökkentheti a Lyme-kór kialakulásának rizikóját), a kúra átlagosan 1-4 hétig tart, természetesen a betegség súlyosságától és a beteg egészségi állapotától függően.
Amennyiben az ízületet érintő tünetek (az ízületek gyulladása, fájdalma, bedagadása) nem múlnak, vagy visszatérnek, újabb antibiotikum-kúrára lehet szükség.
A legtöbb esetben a Lyme-kór jól gyógyítható, ám néhány beteg még évekkel később is tapasztalhat tüneteket, például fáradékonyságot vagy ízületi fájdalmakat, még akkor is, ha megfelelő kezelést kaptak.
A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés.
A kanyaró (orvosi elnevezése morbilli) vírusos, igen fertőző megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel terjed, azaz köhögéssel és tüsszentéssel vagy használati tárgyakon keresztül adható tovább.
Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Megelőzése egyedül a már kötelező védőoltással lehetséges.
A KANYARÓ JELLEMZŐ TÜNETEI TÍPUSOS ESETBEN:
Magas láz
Légúti tünetek (orrfolyás, köhögés, torokgyulladás)
Fejfájás, nyaki fájdalom
Kötőhártya-gyulladás
Kiütés arcon majd az egész testen
Foltok a szájüregben (Kolpik-folt)
A kanyarós beteg kezelése:
A kanyaró az esetek többségében komplikációk nélkül 1-3 hét alatt lezajlik, és a súlyos tünetek ellenére jó a gyógyulási esély. A szövődménymentes esetek kezelése elsősorban tüneti kezelés: lázcsillapítás (magas láz esetén), ágynyugalom, folyadékpótlás.
Specifikus vírusellenes terápiája nincs.
A betegség kiállása tartós immunitást hoz létre, azaz a kanyaró megbetegedésen átesettek később már védettnek tekinthetők a fertőzéssel szemben.
Az ASCA IgA/IgG laboratóriumi vizsgálat a gyulladásos bélbetegségek (IBD) immunológiai érintettségének vizsgálatára szolgál, a Crohn betegség és colitis ulcerosa diagnosztikájához nyújt segítséget.
Az ASCA IgA/IgG laboratóriumi vizsgálat segítségével már korai fázisban, non-invazív módon (beavatkozás nélkül), a páciensek egy részénél vérmintából kimutathatók a gyulladásos bélbetegségekre jellemző autoantitestek.
Az ASCA (anti-saccharomyces cerevisiae) a pékélesztő elleni autoantitest, mely az élesztőgomba falában található mannán ellen termelődik.
A vizsgálattal Crohn-betegség esetén ez az autoantitest a páciensek egy részénél már a betegség korai fázisában kimutatható a vérben, ami Crohn-betegség jelenlétére utal.
Differenciáláshoz, hogy megállapítható legyen, hogy Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás okozza a panaszokat, javasolt egyidejűleg az ANCA vizsgálat elvégzése, mely pozitivitása fekélyes vastagbélgyulladásra utal.
A vizsgálat a cöliákia (vagy lisztérzékenység) autoimmun betegség kimutatásában használható.
A cöliákia esetén glutén fogyasztáskor vékonybél károsodás alakul ki.
A cöliákiát a genetikai hajlammal rendelkezőknél a glutén tartalmú étrend váltja ki.
A fogyasztott glutén feldolgozásában a szöveti transzglutamináz (tTG) fontos szerepet tölt be.
Az immunrendszer a glutén és a tTG együttes jelenlétére reagál autoantitest termeléssel. Ezek az autoantitestek okozzák a vékonybél károsodását.
A cöliákia jelenleg nem gyógyítható, de megfelelő diétával tünetmentessé tehető.
A vizsgálat elvégzése abban az esetben javasolt, ha a cöliákia gyanúja felmerült, illetve, amennyiben szükséges ellenőrizni a gluténmentes diéta sikerességét.
A gluténérzékenység leggyakoribb tünetei:
hasfájás
vérszegénység
fáradtság
izom- és ízületi fájdalom
hasmenés
hányás
fogyás
Az APC rezisztencia – aktivált protein C rezisztencia – olyan, gyakori öröklődő elváltozás, mely mélyvénás trombózissal (a szervezet valamelyik, mélyen futó vénájában vérrög keletkezik) járhat.
Az APC rezisztencia vizsgálat a trombózis leggyakoribb genetikai hajlamosító tényezőjének, a Leiden-mutációnak kimutatására szolgál.
A mutáció miatt az aktivált V. véralvadási faktor fehérjeláncát az aktivált protein C (APC) nevű enzim nem képes bontani.
Az alvadást elősegítő faktorok bomlásának lassulása miatt a páciensnek fokozottan alvadékony a vére, ezért trombózisra hajlamos.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Ismétlődő trombózis, vagy embólia esetén
Fiatal korban fellépő trombózist követően
Amennyiben a trombózis szokatlan helyen (alsó végtag, mélyvénák) jelentkezik
Családban gyakran előforduló trombotikus esemény (családi halmozódás) miatt.
A lupus antikoaguláns (LA) olyan, az immunrendszer által termelt autoantitestek összessége, melyek a szervezet saját sejtjeinek egyes összetevőit (foszfolipidek, foszfolipidekhez kapcsolt fehérjék) nem ismerik fel és tévesen támadják meg.
Az antitestek ezáltal a véralvadási folyamatot zavarják meg.
A páciens ezért fokozottan hajlamos arra, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében.
A lupus antikoagulánst először lupus betegségben szenvedő pácienseknél mutatták ki.
Mi a vizsgálat célja?
A vizsgálat segít feltárni a vérrög képződés hátterét, illetve kideríteni, hogy mi okozhatja az ismétlődő vetélést, továbbá támpontot ad az APTI (aktivált parciális tromboplasztin idő) kiértékeléséhez.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Vérrögképződésre (artériás/vénás) utaló tünetek illetve panaszok esetében, valamint többszöri vetélés előfordulása miatt.
Christmas-faktor vagy IX-es faktor a véralvadási rendszerhez tartozó szerin proteázok egyike; amely az S1 peptidáz családhoz tartozik.
E fehérje hiánya okozza a hemofília B-t.
1952-ben fedezték fel; és nevezték el egy fiatal fiú, Stephen Christmas után akiben a tényező hiánya hemofíliát okozott.
A pajzsmirigy hormonjai, a T4 és a T3, kulcsszerepet játszanak az anyagcsere szabályozásában.
Azonban kevesen tudják, hogy létezik egy harmadik formája is a T3-nak, az úgynevezett reverz T3 (rT3).
Az rT3 nem rendelkezik aktív biológiai funkcióval, azonban gátolhatja a normál T3 hatását, ami számos egészségügyi problémához vezethet.
Az reverz T3 szint mérése különösen fontos lehet azoknál, akik krónikus fáradtsággal, depresszióval, vagy megmagyarázhatatlan súlygyarapodással küzdenek.
Sok esetben a standard pajzsmirigy panel nem mutat ki rendellenességeket, így a betegek továbbra is szenvednek a tüneteiktől. Az rT3 vizsgálat segítségével azonban fény derülhet a háttérben megbúvó problémára, lehetővé téve a célzott kezelést.
Mi állhat a reverz T3 hormon növekedése mögött?
Az rT3 hormon szint növekedését is, mint megannyi másik szervrendszerünk, és hormonok működését is, életmódunk befolyásolhat.
A mindennapi stressz szív- és érrendszerünkön, cukorháztartásunkon túl a reverz T2 szintjét is befolyásolja, mert a reverz T3 szintje drámaian megemelkedhet stressz hatására.
Ez a testünk túlélési mechanizmusa, amely lassítja az anyagcserét és energiát takarít meg krízishelyzetekben.
Ugyan így befolyásolja, ha diétát, böjtöt tartunk, hisz az extrém diéták és a hosszan tartó böjtölés szintén növelheti az rT3 szintjét.
Az anyagcsere lassulása ebben az esetben is az energia megőrzését szolgálja.
Súlyos betegség, vagy trauma esetén a szervezet energiafelhasználási stratégiája módosul, hogy támogassa a gyógyulási folyamatokat, ezért a reverz T3 szintje megemelkedhet.
Mikor nézzünk rT3 szintet?
Ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni pajzsmirigy betegség gyanúja esetén az többi pajzsmirigyhormonnal (TSH, T3, T4) együtt, amely vizsgálatokat leggyakrabban fáradtság, szabálytalan szívverés, hideg-meleg érzékenység, depresszió, izzadás, remegés megmagyarázhatatlan fogyás, vagy hízás esetén szoktunk általában nézni.
Illetve a tüneteken túl vannak bizonyos állapotok, amikor szintén szükséges rendszeresen ellenőrizni a pajzsmirigy homon értékeket.
Ilyen például az I-es típusú cukorbetegség, a vashiányos vérszegénység vagy a mellékvese elégtelenség.
De érdemes akkor is elvégezni ezeket a vizsgálatokat, ha a családban halmozottan fordul elő pajzsmirigybetegség.
Ahogyan más vizsgálat sem, így a reverz T3 eredmény sem értékelhető önmagában. Fontos, hogy mindig lássuk a többi hormon értékeit, készüljön képalkotó vizsgálat, illetve konzultáljunk szakorvossal.
A reverz T3 vizsgálat új távlatokat nyit a pajzsmirigy rendellenességek diagnosztikájában és kezelésében.
Ahogy egyre többen ismerik fel ennek jelentőségét, remélhetőleg egyre kevesebben szenvednek majd megmagyarázhatatlan, az életminőséget befolyásoló és komoly panaszokat okozó problémáktól.
Az egészségügyi ipar folyamatosan fejlődik, és az ilyen innovációk mindannyiunk számára új reményt jelentenek.
Az ANCA a neutrophyl granulocyták citoplazmájában lévő különféle enzimek elleni antitestek gyűjtőneve.
A vizsgálat eredménye segít a diagnózis felállításában, megerősítésében, ha felmerül valamilyen érrendszeri autoimmun rendellenesség lehetősége, valamint lehetővé teszi a betegség nyomonkövetését.
A csomag tartalma: LH,FSH,PROLACTIN, TESZTOSZTERON, ÖSZTROGÉN
Azoknak az alapvető hormonoknak a meghatározására kerül sor, amelyek a ciklus 2-5. napján történő vérvétel alkalmával kerülnek vizsgálatra a legtöbb nőgyógyászati kivizsgálás alkalmával.
A csomag tartalma: LH,FSH, PROLACTIN, ÖSZTROGÉN,TESZTOSZTERON, PROGESZTERON
A PCOS hátterében hormonális- és anyagcserezavar áll, amelyhez gyakran társul inzulinrezisztencia és pajzsmirigyprobléma. Kialakulásának pontos okát nem tudjuk, de genetikai hajlam és a környezeti faktorok kialakulásában jelentős szerepet játszanak.
A PCOS tünetei:
menstruációs zavar
petefészek megnagyobbodás, petefészek felszínén gyöngysorszerűen elhelyezkedő ciszták
fokozott szőrnövekedés
elhízás
inzulinrezisztencia
zsír-anyagcserezavar
pajzsmirigy működési zavar
alacsony D-vitamin szint.
A diagnózist laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzése után lehet felállítani.
A csomag tartalma: VAS,TRANSZFERIN,FERRITIN, TVK,FOLSAV,B12 VITAMIN
A vas kimerülés vagy vashiány enyhébb eseteiben főleg a kábaság, kimerültség, fáradékonyság, fizikai gyengeség jellemző, emellett jelentkezhet még sápadtság, fejfájás, szédülés, légszomj.
Ilyenkor jellemzőek lehetnek a hideg kezek, lábak vagy fokozott ingerlékenység.
A gyulladás a szervezet védekező mechanizmusának fontos alapeleme.
Tünetek:
• láz
• fájdalom
• tapintható duzzanat
Működése során egyszerre többféle elhárítórendszer is aktiválódik: ilyen például az immunrendszer sejtes és ellenanyagos immunitás rendszere, a gyulladáscsökkentő anyagok felszaporodásáért felelő rendszer és a véralvadási rendszer.
A gyulladás egy nagyon összetett, komplex folyamat, ami egyszerre jelenti több kisebb alrendszer beindulását.
Ennek eredménye az, hogy az adott területen – ahol maga a gyulladás történik – felszaporodnak az adott gyulladásra jellemző sejtek (amelyek legtöbbször fehérvérsejtek).
A gyulladást az immunrendszer aktivizálódása váltja ki, oka pedig többféle lehet.
Ez leggyakrabban valamilyen kórokozó, de lehet akár valamilyen sérülés, belső vagy külső ártalom.
Előfordulhat az is, hogy a szervezet hibás felismerés miatt fordul saját maga ellen (valamilyen autoimmun betegség, így például a sokízületi gyulladás miatt).
A gyulladás egyik tünete maga a láz, esetenként pedig a fájdalom és tapintható duzzanat, a meleg tapintat, valamint az, hogy az adott terület vagy szerv funkciója eleve károsodik.
Emellett kimutatható a vérből több laboratóriumi eltérés is.
A gócok olyan „idegen elemek” a szervezetben (többnyire letokoltan elhelyezkedő baktériumokról van szó), amelyek az immunrendszertől elzárt helyen találhatóak, vagyis annak ellenére, hogy jelenlétük immunválaszt indít be a szervezetben, az immunrendszer mégsem tud megküzdeni velük.
Ez a folyamatos és eredménytelen harc, az állandósult immunreakció különböző tüneteket okoz, leginkább olyan panaszokat, amelyek az általános közérzetet, a beteg életminőségét rontják.
Góc – leggyakrabban ez alatt a ferőzéses erdetű gócot értjük, azaz a szervezet rejtett helyén, elzárva folyamatosan meglévő fertőzést – számos tünetet eredményezhet. Így góckutatás szükségessége, indokoltsága megrülhet fel, ha Önnél az alábbiak tapasztalhatóak:
hajhullás
bőrkiütés
ízületi gyulladás
hőemelkedés
veseproblémák
fáradékonyság
szemgyulladás
Ezek a tünetek legtöbbször heteken, hónapokon keresztül fennállnak. Megjelenésükre a nagy változékonyság a jellemző. Így előfordulhat, hogy csak egy tünet jelentkezik, de olyan is, hogy több tünet egyszerre vagy felváltva.
A góc keresése, a góckutatás szükségessége akkor merül fel, amikor a tünetek – a tüneti kezelések ellenére – megmaradnak, kezelést követően újra és újra visszatérnek.
A csomag tartalma: NAGYLABOR,AST,TSH
A bőrgyógyászati szűrővizsgálat célja, hogy felfedezzünk már meglévő bőrbetegségeket vagy a bőrön lévő olyan elváltozásokat, amelyekből esetleg évekig tartó probléma alakulhat ki.
Ezzel visszafordíthatatlan folyamatok szövődményének kialakulását előzhetjük meg, valamint belgyógyászati betegségek kezdeti stádiumát is felismerhetjük.
A vizeletvizsgálat segítségével a vese működésének betegségeire és számos belgyógyászati problémára is fény derülhet.
A vizelet minták elemzése során kimutathatók a húgyúti fertőzések, de cukorbetegség jelenlétére vagy a szervezetben zajló gyulladásra is utalhat az eredmény.
Az egészséges vizelet steril, kórokozóktól mentes, ezért fontos figyelmet fordítani a vizeletminta levételének módjára.
A vizsgálathoz tiszta, jól záródó edényt biztosítunk a vizsgálat előtt, az ebben leadott mintát tudjuk csak elfogadni.
A vizeletvizsgálathoz a reggeli, középsugaras vizeletre van szükség, ami azt jelenti, hogy a vizelet első részét ki kell üríteni, majd megszakítás nélkül 0,5-1 dl vizeletet kell felfogni az általunk biztosított gyűjtő tartályba.
Ügyeljen rá, hogy a tartály széle ne érintkezzen semmivel, hogy a minta biztosan kórokozó mentes maradjon.
A vizsgálathoz legmegfelelőbb a vizsgálat előtt maximum 2 órával vett minta.
Egyes vizsgálatok esetén, 24 vagy 12 órás gyűjtött vizeletből kell mintát biztosítani.
Allergiás a parlagfűre?
Vigyázzon a görögdinnyével!
A keresztallergia alkalmával valamilyen friss zöldség vagy gyümölcs túlérzékenységi reakciót vált ki azoknál, akik pollenallergiával élnek.
Ilyenkor a parlagfű pollenjei ellen termelődő antitestek a problémát okozó zöldségek vagy gyümölcsök fehérjéihez csatlakoznak és allergiás panaszokat okoznak.
Ételintolerancia 206+ vizsgálat.
Mit is vizsgálunk pontosan és kinek ajánljuk?
A vizsgálat 10 élelmiszer-csoport 187 allergénjét vizsgálja.
A harmadik generációs allergia vizsgálat nagyfokú érzékenysége miatt pontosabb eredményt ad vizsgált allergének iránti érzékenységről.
Mindenkinek ajánjuk, aki egy teljesen pontos képet szeretne látni, hogy milyen allergénre érzékeny, mit ajánlott számára fogyasztani vagy mit nem.
A vizsgálat során ezeket az allergéneket vizsgáljuk:
EGYÉB ÉLELMISZEREK:
bambuszrügy; borsmenta; borsmenta tea; élesztő; glutamát; glutén; kakaó; kamilla tea, fekete tea, zöld tea; kapribogyó; kávé; komló; lenmag; méz; söré lesztő; szezámmag; szójatej; vanília; zöld oliva;
FŰSZEREK:
ánizs, curry, kömény; babér, petrezselyem, fehérrépa; bazsalikom; fahéj; fekete /pi ros/zöld /fehér bors; gyömbér; kakukkfű; mustár; oregánó; paprika (csípős); pirospaprika; rozmaring; sáfrány; szegfűszeg; szerecsendió; zsázsa; kapor; kurkuma
GABONÁK:
árpaliszt; búzaliszt; búzakorpa; hajdina liszt; köles; kukorica; maláta; quinoa; rizs; rozsliszt; tönkölybúza; zabliszt
GYÜMÖLCSÖK:
alma; ananász; banán; birsalma; citrom; cseresznye; eper; füge; grapefruit; gránátalma; kék áfonya; kiwi; kókusz; körte; málna; mangó; maracuja; mézdinnye; narancs; nektarin; őszibarack; papaya; rebarbara; sárgabarack; sárgadinnye; szeder; szilva, szőlő; zöld citrom
HALAK:
angolna; arany durbincs; borotvakagyló, kacsakagy ló, szívkagyló; csuka; fekete tőkehal; fésűkagyló; halak, tőkehal, tüskés sügér, tengeri sügér; hekk; hering; kardhal; kaviár (fekete); kék kagyló; lazac; makréla; morgóhal; nyelvhal; ördöghal; pisztráng; polip; rákhús; homár, languszta, gar néla; szardella; szardínia; ten geri keszeg; tintahal; tonhal; vörös álsügér; vénuszkagyló, osztriga
HÚSOK:
bírka / bárányhús; csirkehús; fürjhús; kacsahús; libahús; marhahús; mezei nyúl; nyúlhús; pulyka; sertéshús; szarvashús (őzhús); vaddisznóhús
HÜVELYESEK:
borsó; csicseriborsó; fehér bab; lencse; lóbab; szójabab
ZÖLDSÉGEK:
articsóka; avokádó; brokkoli; burgonya; cékla; cikória; cukkini; édesgyökér; édeskömény; endívia; fokhagyma; gomba; hagyma; káposzta; karalábé; karfiol; kelbimbó; mángold; padlizsán; paprika; paradicsom; póréhagyma; rukkola; saláta; sárgarépa; sóska; spárga; spenót; sütőtök; torma; uborka; vargánya; vörös káposzta; zeller; zöldbab
MAGVAK:
brazildió; datolya; dió;fenyőmag; mandula; földi,mandula; földi mogyoró; kesudió; makadámi dió; mandula; mazsola; mogyoró;napraforgó mag; pisztácia;szelídgesztenye
TEJTERMÉKEK / TOJÁS:
edámi sajt; emmentáli sajt;gouda sajt; író; juhtej, juhsajt;joghurt; kecsketej, kecskesajt;leerdam sajt; mozzarella; par-mezán; roquefort sajt; svájci sajt; tehéntej, gouda sajt; tojás sárgája; tojásfehérje;
A hisztamin az egészséges szervezetben is termelődő anyag, mely szerepet játszik az immunválaszban, a gyomorsav elvélasztás szabályozásában és az agysejtek kommunikációjában.
Hisztamin táplálékkal is kerül a szervezetbe, amit a bélfalban található diamin oxidáz (DAO) enzim bont le.
A tünetek akkor jelentkeznek, ha a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a szervezetbe került vagy felszabadult hisztamint.
A megemelkedett hisztamin szint tünetei egyénenként nagyon eltérőek lehetnek:
bőrpír, ekcéma, csalánkiütés
fejfájás, szédülés, migrén
szívdobogásérzés
orrfolyás, orrdugulás
köhögés, torokkaparás, torokviszketés
hányinger, hányás
haspuffadás, hasmenés
Ha a fenti tünetek jelentkeznek, akkor érdemes elvégeztetni a vizsgálatot!
Gondoskodjon vastagbele és emésztőszervei egészségéről természetesen.
Számít, hogy mit fogyaszt!
Az ideális mindenki számára az lenne, hogy a legjobb minőségű ételeket fogyassza, beleértve a legfrissebb hozzávalókat és organikus tápanyagokat.
A váltás a dobozolt és konzerves ételekről a teljes (friss és organikus) ételekre segíthet az emésztőszervek egészségének visszaállításában.
Emellett ajánlott, hogy étkezésekkor vegyesen fogyasszon nyers és főtt ételeket minden étkezésnél, aminek 80 %-a zöldségekből álljon.
Emellett fontos arra is figyelni, hogy az ételt jól megrágja.
A nyál a szájban segít az emésztőfolyamatokban azzal, hogy enzimeket használ, hogy lebontsa az ételt.
A nem jól megrágott étel nehezíti az emésztést a gyomor számára.
Mi történik a gyomorban és a vékonybélben?
Amikor az étel eléri a gyomrot, akkor elkezdődik az étel lebontása, hogy aztán bekerülhessen a vékonybélbe.
A gyomorsav elpusztítja a káros baktériumokat és parazitákat és beindítja a pepszin nevű enzimet, ami lebontja az ételt.
A rossz étrend, a kor és az életmódbeli szokások túl savassá tehetik a szervezetet. Ebben az esetben a test nem termel gyomorsavat, ami ahhoz vezethet, hogy az étel ellenáll az emésztésnek, ami miatt erjedni kezd, ami pedig betegséghez vezethet.
A puffadás, a gázok és a gyomorégés mind az alacsony gyomorsav miatt alakulnak ki.
Létezik olyan kiegészítő, amiben megtalálható a gyomorsav és a pepszin, amik emésztő fehérjékkel segítenek a gyomornak a táplálékot feldolgozni.
A vékonybél elnyeli a táplálék 90%-át.
Ha minden étkezés során bevesz az emésztőenzimekből, az segíthet általában az emésztésben illetve segít kiválasztani a tápanyagokat az elfogyasztott ételből.
A pankreatin nevű enzim hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük a puffadást és a gázokat, valamint a többi kellemetlenséget , ami az enzimek hiánya miatti rossz emésztésből ered.
Mi segíthet még az emésztésben?
A prebiotikumok és a probiotikumok alkotják a mikroflórát, ami segít az étel megemésztésében és ami jó erőben tartja az immunrendszert.
Ezeket tabletta, folyadék, vagy zöldség formájában naponta be lehet venni.
Az almabor ecet egy prebiotikum, amit akár salátaöntetként is lehet használni.
Az étrend kiegészítése pre- és probiotikumokkal nagyon egyszerű.
Kerülje az üdítőitalokat és a kávét, mivel ezek dehidratálják a szervezetet.
A szűrt víz, a probiotikus folyadékok és a gyógynövény teák mind energiát és hidratálást biztosítanak a szervezet számára.
A citromos víz az emésztés szolgálatában:
A citromos víz beiktatása a napi folyadék bevitelbe stimulálja az emésztést és segíthet a székrekedés megelőzésében is.
A citromos, mézes víz fogyasztása éhgyomorra minden reggel segíthet növelni a bélrendszer teljesítményét és karbantartani azt egész nap.
Az emésztőszervek egészségének biztosítására a legegyszerűbb mód az, hogyha figyel arra, hogy mit eszik.
Egy tápanyagban gazdag étrend és hidratáló folyadékok fogyasztása remek kezdet lehet.
A csomag tartalma: TOXOIPLASMA RUBEOLA CMV HSV
A TORCH betűszó összefoglaló elnevezés, mely azokra a kórokozókra utal, amik a várandósság alatt károsíthatják a magzatot: Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.
A vizsgálat célja, hogy meghatározza az anya szervezete átesett-e valamelyik fertőzésen már, amit a kórokozóval szemben termelődött IgM és IgG típusú ellenanyagok (antitestek) kimutatásával végzünk.
A vizsgálat segítségével ezen vírusok által okozott súlyos és kevésbé súlyos magzati betegségek megelőzhetők, illetve csökkenthetők lennének a nők terhesség előtti, vagy terhesség alatti szűrésével.
A kórokozók nyomán a várandósság ideje alatt bekövetkezett fertőzés következménye lehet magzati életben létrejövő fejlődési rendellenesség, vetélés, méhen belüli elhalás, vagy koraszülés is.
A TORCH panel vizsgálatot érdemes már a tervezett terhesség előtt elvégezni, hogy kiderüljön, mely kórokozók esetében alakult ki tartós védettség, illetve melyek azok a fertőzések, amin a páciens már átesett már, és a kórokozó újra aktiválódhat, illetve mely kórokozóval nem fertőződött még a terhessége előtt, tehát fogékony lehet rá a terhesség alatt.
Mit mutat az eredmény?
A vírusokkal szemben a szervezetben kimutatható ellenanyagok jelenléte vagy hiánya alapján a lelet az egyes kórokozókra pozitív, vagy negatív eredményt tartalmazhat.
IgM antitestek pozitivitása esetén akut fertőzés áll fenn, a páciens mostanában fertőződött az adott vírussal vagy parazitával. Ebben az esetben további vizsgálatokat kell végezni az adott fertőzés igazolásához.
IgG antitest jelenléte (pozitivitása) az adott kórokozó által okozott régebbi fertőzésre utal.
Terhesség alatt végzett vizsgálat esetén ilyenkor érdemes a vizsgálatot két héttel később megismételni, hogy kiderüljön, a közelmúltban, vagy korábban zajlott le a fertőzés.
Ha a vizsgálat a terhességet megelőzően adja ezt az eredményt, a kórokozó nagyon csekély mértékben jelenthet fertőzés veszélyt a magzatra, ugyanis az anya szervezete már képes ellenanyagot termelni ellene.
Ha nem mutatható ki specifikus antitest egy adott kórokozóra, az a fertőzéssel szembeni fogékonyságra utal.
Ilyen esetben a terhesség ideje alatt érdemes nyomon követni, és ismételten elvégeztetni a vizsgálatot az adott kórokozóra nézve.
A csomag tartalma: NAGYLABOR+CK+CKMB
A kardiológia a szív és érrendszer betegségeivel foglalkozik.
Az alacsony vagy magas vérnyomás, a koszorúér betegségei, szívritmus-zavarok, szívelégtelenség, veleszületett szívbetegségek, szerzett billentyűhibák illetve a szív gyulladásos betegségei egyaránt ide sorolhatók.
Kardiológiai vizsgálati csomagunk hatékony segítséget nyújt a szívbetegségek korai szakaszában történő felismerésében.
Konkrét panasz (például mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás, szédülés, magas vagy alacsony vérnyomás, nehézlégzés) esetén is elősegíti a pontos diagnosztizálást.
A laktóz intolerancia, más néven tejcukor érzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet a tejcukor bontó (laktáz) enzim hiányában nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére.
A tejcukor (laktóz) összetett cukor, emésztéséhez a vékonybélben termelődő laktáz enzimre van szükség, mely széthasítja a laktóz molekulát egyszerű cukrokra, melyeket a szervezet képes hasznosítani.
A laktóz intolerancia valójában nem betegség, hanem egy evolúciós állapot, mivel a felnőtt emlősállatoknak már nem kell tejcukrot emészteni. Emiatt az emberek esetében is az anyatejes táplálási periódust követően a tejcukor bontó enzim termelődése az életkor előrehaladtával jelentősen csökken, egy génváltozat eredménye, hogy egyes embereknél továbbra is fennmarad.
Fontos kiemelni, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tejfehérjék okozta ételintoleranciával.
A tej fogyasztása után jelentkező panaszok vizsgálatára külön laborcsomag érhető el, mely tartalmazza a tejfehérje okozta allergia és ételintolerancia vizsgálatát is.
A panaszok azonban minden esetben gasztroenterológiai kivizsgálást igényelnek, kerüljük az öndiagnosztizálást, mert a tüneteket több betegség is okozhatja.
A tejcukor érzékenység kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel jár, melyek a tejcukor tartalmú étel fogyasztása után 2-4 órával jelentkeznek.
A belekben emésztetlenül továbbhaladó tejcukor vizet vonz magához, ami híg széklethez, valamint az erőteljes gázképződés következtében robbanásszerű hasmenéshez vezethet.
A tejcukor lebontása a vékonybélben levő enzimek helyett ilyenkor a vastagbél baktériumai által történik.
A keletkező gázok és savas bomlástermékek felfúvódást, hasi görcsöket, bélgörcsöket, bélkorgást, émelygést, hányingert, fejfájást, székeléskor égető érzést okozhatnak.
A tünetek további tejcukor tartalmú étel fogyasztása nélkül 1-2 napon belül megszűnnek.
Miért előnyösebb a genetikai teszt?
A kilégzési teszttel szemben a genetikai tesztnek több előnye is van:
a diagnózishoz nincs szükség laktóz fogyasztására, így semmilyen kellemetlen tünettel nem jár a vizsgálat, a mintavétel szájnyálkahártyáról is történhet, így kis gyermekeknél is alkalmazható, megbízható eredményt ad, az eredményt nem befolyásolja semmilyen gyógyszeres kezelés, nem szükséges éhgyomor a vizsgálat előtt
Az ANA-vizsgálat olyan auto-antitesteket vizsgál, melyek szintje autoimmun betegségekben, elsősorban SLE-ben megemelkedik.
A vizsgálat eredményét csak más immunológia vizsgálatokkal, valamint a klinikai képpel együtt szabad értelmezni.
Az autoimmun betegségek alapja, hogy az immunrendszer eddig többnyire ismeretlen okokból idegennek tart bizonyos, a saját szervezetben lévő sejteket, és ellenük – ugyanúgy, mint a behatoló baktériumok ellen – immunreakció indul.
Az anti-nukleáris antitestek (sejtmag ellenes ellenanyag, ANA) egyike az autoimmun betegségekben termelődő ellenanyagoknak.
Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?
SLE vagy más autoimmun betegség gyanúja esetén a betegség megerősítésére, kizárására alkalmazzák.
A vizsgálatot nem kell éhgyomorra végezni
Az E vitaminok a szervezet számára fontos, zsírban oldódó vitamin de túladagolása előfordulhat, amely kellemetlen tünetekkel járhat.
Az E vitamin szükséges:
✅az antioxidatív folyamatokhoz védőfaktorként
✅az öregedési folyamatok gátlásához
✅a nemi működéshez.
Szükséges mennyiség felnőttek esetében 12mg.
Ez a vitaminszükséglet megemelkedik várandósság, szoptatás alatt, dohányzás, alkoholfogyasztás és fokozott stressz esetében.
A C-vitamin nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, elsősorban védelmi szerepet tölt be, az egyik legfontosabb immunerősítő vitamin.
Növeli a fehérvérsejtek számát, és segíti a működésüket.
Antioxidáns hatásának köszönhetően semlegesíti a szabadgyököket.
Mennyi C-vitaminra van szükségünk?
A felnőttek számára ajánlott napi C-vitamin beviteli referenciaérték minimuma férfiak esetében 90, nők esetében 75 mg.
A női szervezet C-vitamin igénye megnő várandósság és szoptatás alatt, több C-vitaminra van szükség továbbá dohányzásesetén, akár aktív, akár passzív dohányzásról van beszélünk.
Egyes betegségek szintén megnövelhetik szervezetünk C-vitamin igényét.
A C-vitamin legjobb élelmi forrásai a citrusgyümölcsök, a bogyósgyümölcsök és a zöldségek, például a piros vagy zöld paprika, a brokkoli, a krumpli és a paradicsom.
A vízben oldódó vitaminok közé tartozó B12-vitamin fontos szerepet játszik a vérképzésben, az idegsejtek egészségének megőrzésében, továbbá számos egyéb élettani folyamatban vesz részt.
1. Segít a vérképzésben
A B12-vitamin elősegíti a megfelelő vérképzést, hozzájárul a központi idegrendszer fejlődéséhez, továbbá szerepe van a DNS-anyag létrehozásában is. Elengedhetetlen a sejtek megújulásához, különösen a vörösvérsejtek létrejöttéhez. Segít a fáradtsággal és gyengeséggel együtt járó vérszegénység megelőzésében.
2. Támogatja az idegrendszert
Fontos szerepe van az egészséges idegrendszer megőrzéséhez, mivel szükséges az idegeket borító myelin képződéséhez.
A myelin védi az idegrostokat és befolyással van a jelátvitel sebességére is. A B12-vitamin hiánya demenciát, depressziót és akár viselkedésbeli változásokat, súlyos esetben idegrendszeri károsodást is eredményezhet.
3. Hozzájárul az immunerősség megőrzéséhez
B12-vitamint a legnagyobb mennyiségben a hús- és halfélék tartalmazzák.
Egy adag, kb. 85 g főtt marhamáj 70 μg B12-vitamint tartalmaz, egy adag, szintén kb. 85 grammnyi kagyló kisebb, azonban még mindig jelentős, 17 μg mennyiségben tartalmaz B12-t.
A lazac, a marha, a tonhal és a csirkehús szintén jó élelmi források, a tejtermékek közül pedig a tej, a cheddar sajt és a sima, zsírszegény joghurt rendelkeznek a legjobb B12-vitamin tartalommal. A felsorolásból nem hiányozhat továbbá a tojás sem.
A folsav a B-komplex 9-es sorszámú tagja.
A B-vitaminok többi tagjához hasonlóan fontos szerepet tölt be a sejtek anyagcseréjében és a vérképzés funkcióinak megőrzésében, kiemelten fontos funkciója van továbbá a magzati fejlődés támogatása.
Milyen funkciókat lát el a B9-vitamin?
A B9-vitamin részt vesz tehát a sejtek energiatermelésében és anyagcseréjében, az új sejtek létrehozásában; felelős a vörösvértestek ép formájának megőrzéséért, a fehérvértestek, valamint a vérlemezkék képzéséért.
Kiemelten fontos a várandósság alatt, mivel szükséges a magzati idegrendszer és a gerinc kifejlődéséhez – a folsav megfelelő mennyiségben történő bevitele továbbá csökkenti a születési rendellenességek kockázatát.
Segítséget nyújt továbbá a vérnyomás egészséges szinten tartásában és a magas homocisztein-szinttel együtt járó vesebetegségek kiegészítő kezelésében is.
A B9-vitamin elősegíti a B12-vitamin hasznosulását, így étrend-kiegészítőként alkalmazva érdemes a két vitamint együttesen fogyasztani.
A vizsgálat során a következőket határozzuk meg:
Általános vizelet vizsgálat: fajsúly, pH, fehérvérsejt, nitrit, fehérje, glükóz, aceton, urobilinogén, bilirubin, vörösvérsejt kimutatása vizeletből.
Üledék vizsgálata: Alakos részecskék (fehérvérsejtek, fehérvérsejt aggregátumok, vörösvértestek, laphámsejtek, urothel sejtek, cilinderek, kristályok, baktériumok, gombák, egyebek) kimutatása/meghatározása a vizelet üledékben.
Mintavétel a torokból: a vérvételtől eltérően a torokváladék mintavételéhez nem szükséges különösebb előkészület.
A páciensnek nagyra kell tátania a száját, majd egy steril tampon segítségével mintát veszünk a garat hátsó részéről vagy az orrból.
A minta azonosítása után a tampont kiveszik a tartályból és a felületéről a sejteket a baktériumokkal együtt speciális táptalaj felszínére kenik.
A táptalaj tartalmazza mindazokat a vegyületeket, amelyek a baktériumok szaporodásához szükségesek.
A tenyészetek inkubálása a Petri-csészében lévő, leoltott táptalajokat olyan speciális szekrényekbe, inkubátorokba teszik, amelyek folyamatosan biztosítják a baktériumok növekedéséhez és szaporodásához a megfelelő, optimális hőmérsékletet, és szükség esetén a speciális gázösszetételt.
A tenyészeteket általában 24 óra múlva nézik meg és ha szükségesnek tartják, még visszateszik az inkubátorba.
A toxoplasmosisnak nincsenek speciális klinikai tünetei, így a betegség csak akkor derül ki, ha gondolnak rá és elvégeztetik a speciális laboratóriumi vizsgálatokat.
Legnagyobb jelentősége a várandós anyák fertőzéseinek felderítésében van.
Ugyanis ha a kórokozók a véráramban megjelennek vagy ott tartósan keringenek, a magzat congenitális ( veleszületett) fertőzését okozhatják.
A Toxoplasma gondii egysejtű parazita, mely szájon át jut be a szervezetbe.
A toxoplazmózis ép immunrendszerű emberben általában nem okoz komoly megbetegedést, gyakori a tünetmentes fertőzés.
Akut fertőzés esetén a betegek egy részénél előfordulhat hőemelkedés, nyirokcsomó duzzanat, influenzaszerű tünetek.
Azon betegekben, akiknek az immunrendszere sérült (pl. HIV fertőzött), komolyabb tüneteket okozhat a parazita.
A várandós anya primer fertőződése többnyire tünetmentes, vagy az enyhe tünetek miatt nem diagnosztizálják. Terhesség alatti fertőződés következményekét a magzat súlyosan károsodhat.
A veleszületett toxoplasmosis tünetei: vízfejűség, agyi meszes gócok, a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, stb.
A fertőzött magzat látható tünetek nélkül is megszülethet és néhány éven belül kialakulhatnak a szem vagy idegrendszeri tünetek.
A magzati károsodás csökkenthető, ha idejében felismerik a friss fertőzést és korán elkezdik a terápiát.
A toxoplasma gondii végső gazdái a macskafélék közé tartozó emlősök, bennük képesek szaporodni.
A parazita (oocysta formája) a macska székletével kerül a környezetbe.
Innen juthat az emberbe vagy egyéb természetes köztigazdába (gerinces állatokba).
A kórokozó terjedési módjai:
Macskaszéklettel szennyezett növényi élelmiszerrel, melyet nem kellően tisztítanak meg.
Gyermekeknél előfordulhat macskaszéklettel szennyezett tárgyak vagy homok kóstolgatásával.
Fertőzött állatok nem megfelelően hőkezelt húsával, melyben a cysták még élő bradyzoita formákat tartalmaznak.
Anyáról magzatra, ha a Toxoplasma vérben való keringése (parazitaemia időszaka) a terhesség idejére esik.
Ez az időszak általában a fertőződést követő két hetes periódust jelenti.
A herpes simplex vírus (HSV) az első kimutatott emberi herpeszvírus.
Többnyire fájdalmas és gyakran visszatérő fertőző betegségeket okoz a szervezetben. Kétféle formában fordul elő, a HSV-1 és a HSV-2, amelyek hasonló felépítésűek, de a test különböző részein manifesztálódnak.
A HSV-1 leggyakrabban az arc és a száj területét érinti, és a nyál útján terjed, a HSV-2 szexuálisan vagy az anyától a magzatra terjed, és főleg a test alsó felében, leggyakrabban a nemi szerveken nyilvánul meg.
A HSV-1 vírus elsődleges fertőzése leggyakrabban gyermekkorban fordul elő, amikor úgynevezett herpeszes szájfertőzésként (gingivostomatits herpetica) jelentkezik.
Először influenzaszerű tünetek kísérik, például láz, fáradtság vagy étvágytalanság. Ezt követően fájdalmas hólyagok jellennek meg a szájüregben, jellemzően az ínyen, a kemény szájpadláson vagy a nyelv hátsó részén.
A fertőzést a nyirokcsomók megnagyobbodása és szájban tapasztalt éles fájdalom kíséri, ami gyakran súlyosan korlátozza az élelmiszer- és folyadékbevitelt. A hólyagok általában 2 héten belül meggyógyulnak.
Az elsődleges fertőzés legyőzése után a vírus az úgynevezett látens fázisban marad a szervezetben.
Például, ha az immunrendszer nem megfelelően működik vagy legyengül, a vírus újra aktiválódhat, ami az arc és a száj betegségét okozhatja.
Leggyakrabban herpesz formájában az ajkakon, de másutt is az arc bőrén is megjelenhet.
Az egyik leggyakoribb emberi vírus az EBV-ként is ismert Epstein-Barr-vírus, ami a herpeszvírusok családjába tartozik.
Az Epstein-Barr-vírus terjedése:
Bár a mononucleosis infectiosa tünetei általában megszűnnek egy vagy két hónapon belül, az EBV rejtett, látens módon megmarad a torok néhány sejtjében, és a vérben a páciens élete végéig.
Időszakosan a vírus reaktiválódhat, és általában megtalálható a fertőzött ember nyálában.
A reaktiválódás általában tünetek nélküli betegséget okoz.
Az EBV létrehozhat élethosszig tartó rejtett fertőzést az immunrendszer sejtjeiben, a legtöbb egyén pedig védtelen azokkal a vírushordozókkal szemben, akik korábban megfertőződtek az EBV-vel.
Az EBV átadásának tipikus módja a fertőzött ember nyálával történő közvetlen érintkezés. (A mononucleosis infectiosa-át ezért is szokták más néven csókbetegségnek hívni.) A levegő vagy vér útján történő átadása, erre a vírusra normális esetben nem jellemző.
A lappangási idő, vagy míg a fertőzés után megjelennek a tünetek, 4-6 hétre nyúlik.
A mononucleózisos betegek így hetekig terjeszthetik a fertőzést.
Mivel a vírus gyakran kimutatható egészséges emberek nyálában is, ezért nincs javaslat speciális óvintézkedés vagy elkülönítés alkalmazására.
Tény, hogy sok egészséges ember élethosszig képes hordozni, és időszakosan terjeszteni a vírust.
Ezek az emberek az elsődleges kiinduló pontjai a vírus emberről emberre történő terjesztésének.
Emiatt a vírus átadását majdnem lehetetlen megelőzni.
A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti.
A Hepatitis C vírus terjedési módjai:
Emberi vérrel történő direkt kontaktus útján
Szexuális úton történő fertőződés
Egyéb módon: piercing behelyezésekor, körülmetéléskor, tetováláskor
NEM terjed köhögéssel, tüsszentéssel, étellel vagy vízzel, hétköznapi érintkezéssel.
A fertőződést követően a tünetek megjelenéséig, 15-150 nap is eltelhet.
Akut fertőzés esetén a legjellegzetesebb tünet a fáradtság, sárgaság, azonban az esetek jelentős részében (60-70%-ban) a fertőződés tünetmentes.
A Mycoplacma leggyakrabban megbetegedést okozó típusai:
Mycoplasma pneumoniae (légúti megbetegedések), Mycoplasma hominis és genitale (húgyúti és nemi szervek fertőzései, illetve újszülöttkorban a kötőhártya gyulladása), Mycoplasma orale (száj- és garat gyulladásos megbetegedése) és a Mycoplasma salivarum (száj- és garat, íny fertőzései).
A vizsgálat jelentősége:
A Parvovírus okozza a gyermekkori kiütéses betegségek között ún. „ötödik betegséget”, az erythema infectiosumot.
Csak emberről emberre terjed a vírus. Lappangási ideje 4-14 nap.
A fertőzés akkor okoz problémát, ha az egyébként egészséges immunrendszerű várandós anya a terhessége alatt találkozik először a kórokozóval.
A darázscsípés nem játék.
Ha csípett már meg darázs, feltétlenül ellenőrizd, hogy van-e ellenanyag a szervezetedben.
Allergiavizsgálattal kimutatható!
A darázsméreggel első ízben történő találkozáskor még nem alakul ki allergiás reakció, hanem a méreg ellen ellenanyag termelődik a szervezetben.
A második találkozáskor viszont akár anafilaxiás sokk is jelentkezhet.
Darázscsípés allergia tünetei:
❌ fájdalmas duzzanat a csípés helyén
❌ testszerte kiütés
❌ hányinger, hányás
❌ nehézlégzés, fulladás
❌ keringés leállás
Van segítség, ha allergia áll fenn. Darázscsípés esetén adrenalin önbelövő injekció használatával a tünetek csökkenthetők, megszüntethetők!
A vizsgálat a hepatitis B vírussal (HBV) történt fertőzés diagnosztizálására szolgál, de nem a szervezet által termelt ellenanyagot méri a vizsgálat, hanem a vírus-antigént (HBsAg vagy HBcAg) lehet vele kimutatni.
Ez az antigén az egyik legkorábbi jelzője a heveny HBV fertőzésnek; gyakran már akkor kimutatható, amikor a vírusos májgyulladás tünetei még nem jelentkeznek.
A gyógyulási szakaszban a HbsAg már nem mutatható ki a vérből, kivéve a gyenge immunrendszerrel rendelkező személyeket.
A vizsgálatot akkor is szokták kérni, ha azt akarják megtudni, hogy szükség van-e a HBV elleni védőoltásra, illetve a már beadott védőoltásra hogyan reagált a szervezet. Normál esetben nem található meg a vérszérumban a HBsAg.
Az INR (international normalized ratio) egy laboratóriumi paraméter, amely a véralvadás bonyolult rendszerének részvizsgálatára szolgál.
A vizsgálat információt ad a véralvadás egy részének működéséről.
Azt tudjuk meg belőle, hogy mennyi idő szükséges a vér alvadásáig (ezt nevezzük protrombin időnek, rövidítve PI).
Az INR-érték standard tartományát úgy határozzák meg, hogy a beteg protrombin idejét összehasonlítják egészséges kontrollminták protrombin idejével.
Ezeknek a PI-értékeknek az aránya adja meg az INR-értéket, de a teljesség kedvéért még egy nemzetközileg meghatározott szenzitivitási indexet is figyelembe vesznek a végleges eredményhez.
Milyen esetben fontos az INR mérése?
Az INR meghatározása azok közé az alapvető vizsgálatok közé tartozik, melyekkel a véralvadási rendszert rutinszerűen lehet vizsgálni.
A legtöbb belgyógyászati vizsgálat tartalmazza, és műtétek előtt is minden esetben ellenőrzik.
Mivel az alvadási faktorok a májban képződnek, ezért a máj betegsége esetén is változhat az alvadási idő hossza, vagyis az INR értéke, tehát májbetegeknél is gyakori vizsgálatnak számít.
Mindezeken túl talán a legjelentősebb alkalmazási területként a véralvadásgátlók szedésének ellenőrzése említhető.
INR-méréssel a véralvadásgátló gyógyszerek egyes fajtáinak adagolása és hatása ellenőrizhető, továbbá az ilyen típusú gyógyszerek beállításában is nagy szerepe van a vizsgálatnak.
A beteg számára javasolt, ideális gyógyszerdózist az INR-érték alapján lehet meghatározni, figyelembe véve azt is, pontosan milyen betegség miatt kell a készítményt alkalmazni.
A kumarin típusú véralvadásgátló gyógyszerek (acenocoumarol, warfarin) szedése megváltoztatja az INR-értéket, ezért a protrombin idő folyamatos nyomon követést igényel a gyógyszer alkalmazása ideje alatt.
A már beállított gyógyszeradag szintjét először gyakrabban, majd idővel ritkábban (4-6 hetente) szükséges vérvétellel (INR-meghatározással) ellenőrizni.
Ezzel az eljárással lehet tehát a megfelelő gyógyszeradagot beállítani, továbbá követni a véralvadásra kifejtett hatását.
Nem várt esemény vagy beavatkozás (pl. sürgősségi ellátás, operáció stb.) esetén szintén az INR-értékből határozható meg a véralvadásgátló gyógyszerek várható hatása.
Normál esetben a széklet csak kis mennyiségben tartalmaz emésztetlen ételkomponenseket.
Ha nagyobb mennyiségben van jelen a székletben emésztetlen tápanyag, az felszívódási zavarra vagy az emésztés zavarára utalhat.
Exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség esetén a zsír és a fehérjebontás károsodik, ennek következtében ezek a komponensek felhalmozódnak a székletben.
A bélflóra egyensúlyi állapotának felborulása is okozhatja az emésztetlen táplálékösszetevők megjelenését a székletben.
Hasnyálmirigy elégtelenség gyanúja esetén, ismeretlen eredetű puffadás, felszívódási zavar esetén javasolt a vizsgálat elvégzése.
A vizsgálat az élelmiszer összetevők maradványait (zsír, fehérje és cukor komponensek) mutatja ki a székletből kvantitatív (mennyiségi) módon, továbbá meghatározásra kerül a széklet víztartalma is.
A széklet pancreas elasztáz bármilyen hasnyálmirigy működési rendellenességből (gyulladás, tumor, diabétesz, eltávolítás) kialakuló hasnyálmirigy funkció csökkenés markere.
Hasnyálmirigy enzim helyettesítés nem befolyásolja.
Ez a teszt a székletmintában található, hasnyálmirigy által termelt elasztáz 1 enzim mennyiségét méri és elégtelen emésztőenzim termeléssel járó hasnyálmirigy betegségek diagnosztizálására használható.
A pancreas elasztáz 1 az emésztőrendszeren sértetlenül halad keresztül, ennek köszönhetően lehetőség van a székletből történő fájdalommentes enzimszint meghatározásra.
A széklet pancreas elasztáz 1 szint tartalma, már az enyhe fokú hasnyálmirigy elégtelenséget is ki tudja mutatni.
A Protein S (fehérje) a túlzott vérrögképződést akadályozó rendszer része. A Protein C és Protein S, egymást kiegészítve és erősítve a vérrögképződés ütemét úgy állítja be, hogy a vérrögök csak a sérülés helyén alakuljanak ki.
Abban az esetben, ha a fehérjék aktivitása, illetve koncentrációja normális, az alvadás szabályozása is jól működik.
Mi a vizsgálat célja?
A teszt a trombotikus esemény okát vizsgálja.
Segítségével meghatározható, hogy öröklött, vagy szerzett Protein S hiánya van a páciensnek.
Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?
Nem tisztázott eredetű tromboembólia (mélyvénás trombózis és tüdőembólia elnevezése) esetén, illetve abban az esetben, ha a páciens újszülöttjének súlyos alvadási rendellenessége van, vagy ha valamelyik közeli rokonánál öröklött Protein S hiányt diagnosztizáltak.
A Protein S csökkent aktivitását kimutató vizsgálatot a diagnózis felállítását megelőzően még egyszer el kell végezni, mert előfordulhatnak olyan állapotok, amelyek a fehérje szintjében, illetve funkciójában ideiglenesen változást okozhatnak.
A koagulációs faktorok olyan fehérjék, amelyek nélkülözhetetlenek a véralvadék kialakulásához.
A májban termelődnek, és ha sérülés következik be, a koagulációs faktorok a véráramba kerülnek, és lépésről lépésre aktiválódnak a koagulációs kaszkádnak nevezett folyamatban.
Ennek a kaszkádnak két ága van: ha a sérülés a szövetet érinti, akkor a szervezet az extrinsic (külső) utat aktiválja.
Ha a sérülés a véredény falát érinti, akkor az intrinsic (belső) út aktiválódik.
Ezen utak mindegyike különböző koagulációs faktorokat használ, de az alvadási folyamat végén mindkettő egy közös útban fut össze. A vizsgálat a véralvadás rendellenességeinek kimutatására szolgál.
Segítségével megállapítható, hogy hiányzik-e egy vagy több alvadási faktor, illetve kimutatható, hogy a faktorok megfelelően működnek-e.
A IX-es faktor kofaktora, amivel komplexet képez.
A VIII faktor komplexnek több része (Ag, C és Rcof) is van, melyek különböző funkciókért felelősek.
A szamárköhögés jellegzetes, fuldokló, görcsös köhögési rohamokkal járó, hosszan elhúzódó, rendkívül fertőző légúti megbetegedés, amelyet köhögéssel, tüsszentéssel, tárgyakkal terjesztünk, legintenzívebben a kórlefolyás korai szakaszában.
Bár minden korosztályt érinthet, de a csecsemőkre, az immunhiányos állapotúakra, a várandósokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Esetükben életveszélyes szövődmények jelentkezhetnek, a csecsemőknél leggyakrabban a légzési probléma, tüdőgyulladás és a táplálási nehezítettség jelentkezik.
A légutakat csillós hámszövet béleli, amely segít megszabadulni a szervezetnek a szennyeződésektől.
A szamárköhögést okozó Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok kifejezetten ezt a védő és tisztító funkciót betöltő nyálkahártyát támadják.
Az itt megtapadt kórokozók által kibocsátott méreganyag irritálóan hat a légutakra, így gyulladás alakul ki, és nagy mennyiségben sűrű, ragadós váladék képződik, szűkítve a légutakat.
A csillók működése is nagy mértékben romlik, nem tudják megfelelően ellátni feladatukat.
A szamárköhögés (pertussis) alattomos betegség, mivel gyakran enyhe, általános tünetekkel jelentkezik, egy közönséges megfázáshoz hasonlít. Az alábbi tünetek nem minden esetben jelentkeznek, továbbá a tünetek intenzitása is nagy változatosságot mutat.
Hurutos fázis (első 1-2 hét) – korai tünetek:
Orrfolyás, orrdugulás,
hőemelkedés vagy a láz teljes hiánya,
gyenge köhögés.
Második fázis – a 2. hét után tapasztalható tünetek
A vezető tünet a köhögés: percekig tartó köhögésroham alakulhat ki, különösen éjszaka.
Az intenzív, fuldoklással, öklendezéssel társuló köhögés után hányás és gyötrő fáradtság is jelentkezhet.
Csecsemőknél a száj körül kékes, szürkés elszíneződést is tapasztalhatunk a köhögési roham után a légzési nehézség, légzéskimaradás következtében.
A légzés beindulását egy húzó hang kíséri, amely a szamár ordításához hasonlít, emiatt nevezik a betegséget szamárköhögésnek.
A gyakori köhögés miatt alvási nehézség nehezítheti a mindennapokat.
Harmadik (oldódási) fázis:
A köhögési rohamok fokozatosan enyhülnek, majd eltűnnek.
A vizsgálat a procalcitonin nevű, szérumban megtalálható fehérje szintjét méri.
Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?
Vérmérgezés (szepszis) gyanúja esetén a diagnózis megerősítése céljából végzik.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb.
A procalcitonin szintje elsősorban vérmérgezés állapotában emelkedik meg. Egyes betegségek, melyek lázzal járhatnak (vérképzőrendszeri és daganatos betegségek, autoimmun-folyamatok, stb.), megnehezítik a diagnózist, mert nehezen dönthető el, hogy a láz a betegség jele vagy esetleg a betegség kezelésének szövődményeként fellépő vérmérgezésé. Ekkor segít a procalcitonin, melynek magas szintje a vérmérgezés mellett szól, normális szintje azonban gyakorlatilag kizárja azt (álnegatív eredmény nem fordul elő).
Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
Vérmérgezés esetén szintje emelkedik, ekkor vérből baktériumtenyésztés (ún. hemokultúra) szükséges, amit célzott antibiotikum-terápia követ.
