Szakértők szerint nagyon fontos és döntően befolyásolja a gyermek viselkedését a szülő hozzáállása: ha azt látja, hogy a szülő maga is bizonytalan, fél, izgul, aggódik, akkor ez a viselkedés rá is átragad. A szülő magyarázza el gyermekének, hogy mi fog történni a vérvétel során. Korának megfelelő módon próbálja felkészíteni a vizsgálatra. El kell Neki mondani, hogy miért van szükség a vizsgálatra és mire számítson a vérvétel során. Ez különösen fontos, hiszen a szülő az első számú bizalmi forrás a gyermek számára, ezért őszintén el kell elmondania a vérvétellel járó esetleges kellemetlenséget. A beavatkozás során nem éri meglepetés és csalódás sem ha tudja, mire kell felkészülnie. Tehát nyugodtan mondja meg a gyermeknek, hogy egy picit fájni fog, de gyorsan túl esnek, rajta és hamar elmúlik a fájdalom érzése is. Mindenképp beszéljen hozzá, meséljen neki, nyugtassa őt a szavaival.
Arra különösen figyeljen, hogy a gyermek ne érezze az Ön feszültségét, idegességét, esetleges félelmét, mert rendkívül érzékenyek és pillanatokon belül “átragadnak” a gyermekre ezek a negatív érzések. Az is egy jó módszer lehet, ha megpróbálja valami olyan tevékenységhez hasonlítani például a beavatkozás hosszát, amit a gyermek ismer (pl. amíg elmondjuk a verset/ mondókát).